Óvakodj a bűvésztől: Hieronymus Bosch boszorkányos víziói
2021. december 20. 15:55 Romek Dóra
Nagyméretű asztal, közepén egy csíkos kehellyel, egy pálcával, két üveggolyóval, valamint két gyűszűszerű pohárkával és egy békával. Az asztal egyik oldalán néhány alakból álló csoport, míg a másikon egyetlen figura látható. Ez utóbbi bal kezében kosarat fog, amelyből egy állati szempár kukucskál ki, másik kezében egy üveggolyót emel magasra. A vele szembenálló csoportosulásból első látásra egy, az asztal fölé hajló, meghatározhatatlan nemű figura tűnik ki – a körülötte állók egy része az asztalt nézi, mások az asztal túloldalán magányosan állót, némelyek a távolba révednek, és van, aki az égre emeli a tekintetét.
Korábban
A cinkos boszorkányüldöző
A jobb oldalon álló, fekete kalapos figura és az asztal túloldalán előre hajló alak közötti kapcsolat kétségtelen. Hogy pontosan mi történik, az az első pillantásra nem egyértelmű. Ahhoz, hogy meglássuk a részleteket, közelebbről kell szemügyre vennünk a festményt: a hajlott hátú alak szájából egy béka feje lóg ki, ebből arra következtethetünk, hogy az asztalon látható másik varangy is az ő szájából ugrott elő, ő köpte ki. Tekintetét egyértelműen a vele szemben álló férfi kezében lévő golyóra szegezi, mintha megbabonázták, hipnotizálták volna. Mindeközben a golyót tartó kalapos figura, kissé hátralépve az asztaltól, leeresztett szemhéjai alól, lebiggyesztett szájjal, sztoikus nyugalommal figyeli az eseményeket. Ő a bűvész, a mágus, a történések irányítója – a szemek és az elmék megtévesztője, a hiszékenyek megvezetője, akinek a kezét kell figyelni, mert csal.
Az asztalon az antikvitás korában is ismert, ma leginkább talán az „itt a piros, hol a piros” játékhoz hasonlítható mutatvány eszközei. Ezekkel éppen elkápráztatja a vele szemben álló, talán férfi-, talán nőalakot. A megbabonázott figura mögött egy férfi áll, aki a fejét magasra, a tekintetét pedig az égre emeli, miközben jobb kezében a hipnotizált alak oldalán lógó pénzes zacskót fogja – minden bizonnyal azért, hogy annak tartalmát eltulajdonítsa. A körülöttük állók mindebből semmit sem vesznek észre, gyanítható azonban, hogy a bűvész pontosan tudja, mi is történik.
Szaporodó bűncselekmények
Hieronymus Bosch a Németalföld egyik legfontosabb kereskedővárosának számító Hertogenbosch városában született, felmenői között több festőt is találunk. Az eredetileg Aachenből származó festőcsalád a XV. század második felében már ebben az igen gyorsan fejlődő, gazdagodó, népesedő településen élt, és nem véletlenül választotta magának családnévként a városka nevének második tagját. Az 1470-es évek közepén készült Bűvész című festménye egy olyan korban született, amikor – ahogyan az a gyorsan növekvő települések esetében törvényszerű – megszaporodtak az olyan nagyvárosi bűncselekmények, mint a lopás, a rablás, a szélhámosság.
A helybeliek ismerték egymást, ezért a veszélyt mindig az idegenek jelentették: az utazók, a vándorművészek, a magukat orvosnak mondó kuruzslók, a zenészek, a bohócok és a bűvészek, valamint a közöttük megbújó tolvajok, zsebesek. Más veszély is leselkedett azonban a kor gyermekeire, és ez ugyanúgy része volt a hétköznapjaiknak, mint például a zsebtolvajlás. És ez az inkvizíció volt.
A boszorkányüldözés harmadik hulláma VIII. Ince 1484-es bullája után vált igazán véressé. Az inkvizíciót a domonkos rend irányította és tartotta kézben – úgy is fogalmazhatunk, hogy a dominikánusok voltak a pápa különleges boszorkányelhárítói. És bár Németalföld gyorsan gazdagodott, a népesség iskolázottsága – Európa délebbi országaihoz képest – elmaradott volt. Azt hihetnénk, hogy könnyen és gyorsan el lehetett velük hitetni mindent, amit az inkvizíció a boszorkányokról és az eretnekekről terjesztett. A képlet azonban nem volt ennyire egyszerű.
A Burgundiához tartozó Hertogenbosch 1477-ben Habsburg-uralom alá került – azoknak a Habsburgoknak az uralma alá, akik követték és folytatták VIII. Ince tevékenységét. Miksa főherceg, aki Burgundia első Habsburg ura volt, kifejezetten szoros együttműködést ápolt a domonkosokkal. A németalföldiek hamar szembekerültek tehát a rajtuk uralkodó katolikus Habsburgok által támogatott inkvizícióval és az ezt tűzzel-vassal terjesztő domonkosokkal, akiket határtalanul gyűlöltek, és határozott ellenszenvvel tekintettek arra a hisztérikusságra, amellyel az egyház ellenségeit üldözték. Amikor például 1481-ben egy domonkos szerzetes eretnekséggel vádolta Gent számos polgárát, a városi tanács azonnal letartóztatta a szerzetest.
A fehér ruhás szerzetesek öltözékéhez egészen hasonló ruhát visel az a férfialak, aki a bűvész asztala fölé hajló figura pénzeszsákját igyekszik elemelni – a hasonlatosság egészen biztosan festői tudatosság. Az öt különböző változatban létező kép egyikén a történet folytatása is megjelenik: a háttérben – a magas téglafal helyett – a városka házai látszanak, egyikben a fehér ruhás figura bebörtönözve, míg a még távolabbi háttérben egy akasztófa tűnik fel, amely egyértelműen arra utal, hogy a szerzetes „lógni fog”. Az ugyanezt a témát feldolgozó művek közé tartozik egy metszet is, amelyen egy rímekbe szedett intelem is figyelmeztet: a világ tele van csalókkal, akik mindenféle trükkökkel igyekeznek figyelmünket elterelni, de ne higgyünk nekik, hiszen „aki elveszti a pénzeszsákját, az megfizet érte”.
A festménnyel kapcsolatos egyik kérdés, hogy Bosch vajon a szemfényvesztést vagy inkább a lopást kívánta-e ábrázolni. Ha tisztában vagyunk azonban a korábban tárgyalt történelmi és gazdasági háttérrel, rájövünk: együtt a kettőt, hiszen a szemfényvesztés és a lopás kéz a kézben jár. Ha figyelmünket elvonják a talmi trükkök, csodák, közben számunkra értékes dolgoktól foszthatnak meg bennünket. Az ellenreformáció, a humanizmus, Rotterdami Erasmus tanításai állnak Hieronymus Bosch festményének a mondanivalója mögött: a bűvész és a feltehetően vallásos szerzetes együtt dolgoznak, a világi és az egyházi hatalom összefonódik, az inkvizíció boszorkányüldözése valójában a hatalom megerősítése, az elnyomás fokozása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap