Egy egész kiállítást szentelnek van Gogh korai remekművének

A tárlaton péntektől mintegy ötven festmény, vázlat, rajz és levél lesz látható, melyek a kép történetét mesélik el. „Az ambíció és a kitartás történetét” – ahogy  Emily Gordenker, a múzeum igazgatója fogalmazott.

Mint megjegyezte, a festményt sosem adták el, és a művész életében ki sem állították. Ma azonban világhírű, kulcsfontosságúnak tartják annak a festőnek a fejlődése szempontjából, akit a napraforgók és a fényben fürdő délfrancia tájak ábrázolása tett ismertté.

Van Gogh 1885-ben, egy viharos időszakában festette A burgonyaevőket, ekkoriban szüleivel élt Hollandia délkeleti részén, Nuenenben. A műhöz számos tanulmányt és vázlatot készített. „Ez az egyik legátgondoltabb képe” – mondta Bregje Gerritse, a múzeum szakértője.

A festő maga mestervizsgájaként tartotta számon a művet, a szakértő szerint ezzel akart áttörést elérni. Ez azonban nem sikerült, a festmény heves kritikákat váltott ki, mindenekelőtt a komor színek és a torz emberábrázolás miatt.

Van Gogh egy parasztcsalád öt tagját festette meg, akik olajlámpa fényénél ülnek és vacsoráznak. A durva faasztal közepén egy tálban gőzölög a burgonya. Egy nő kávét tölt. A képbe a kiállításon bele is képzelhetik magukat a látogatók, a múzeumban ugyanis elkészítették a jelenet életnagyságú, bejárható modelljét.

Van Gogh a paraszti élet rideg valóságát akarta bemutatni, csodálója volt ennek az életnek. Szándékosan festett az embereknek durva arcot, munkától megcsontosodott kezeket.

„A maguk nyersességében akarta megmutatni a parasztokat. A színek sötétek, mint a föld, az arcok színe olyan, mint a jól megpörkölődött burgonya, természetesen hámozatlanul” – magyarázta Gerritse.

A párizsi művészeti piacon a mű nem hozta el a vágyott áttörést. Vincent van Gogh bátyja, a műkereskedő Theo nem találta jónak a képet, barátja, Anthon van Rappard festő is durvának, csúfnak és ormótlannak ítélte.

Van Gogh mindezek ellenére egész életében egyik legjobb, minden bizonnyal egyik legfontosabb munkájának tartotta. „Az üzenet fontosabb, mint a pontos anatómia és a technikai tökéletesség. A művészetnek nem szépnek, hanem őszintének kell lennie. Azt akarom festeni, amit érzek, és azt akarom érezni, amit festek” – írta.

Élete végén arra is gondolt, hogy megfesti A burgonyaevők egy új változatát. Bukta Imre a Van Gogh-kép alapján készített egy fotót egy magyar családról, a képet 2012-ben is kiállították a Műcsarnokban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése