10 tény a XVIII. századi londoni ginőrületről

1. A 17. század végén az angol kormányzat rendeletek sorozatával szorította vissza a francia brandy importját, és ösztönözte a szeszlepárlást. Londont elárasztotta az olcsó gin, és a városban a 18. század első évtizedeiben valóságos ginfogyasztási őrület vette kezdetét.

2. A londoni munkásrétegeket a 18. század első felében rabul ejtő ginőrület következtében virágzott a prostitúció, gyakoribbá váltak a bűnesetek, nőtt a halálozási arány, és csökkent a születésszám. A ginfogyasztás visszaszorítása mellett sokan kampányoltak, többek között a korábban még a szeszfőzés liberalizálása mellett kardoskodó Daniel Defoe, a Robinson Crusoe írója is.

3. A mértéktelen italfogyasztást káros társadalmi hatásai miatt törvényekkel igyekeztek korlátozni, ám a rendelkezések egészen 1751-ig nem csökkentették az alkoholizmust, amelynek hatására többször is utcai zavargások törtek ki.

4. A ginőrület kezdetben a legfelsőbb köröket is leglegyintette: a 18. század elején uralkodó királynő például annyira szerette az italt, hogy sokan egyszerűen csak „Kocsmának” becézték, míg előtte a „Brandy Nagyi” nevet kapta.

5. Bár az ital neve a holland jenever (boróka) szóból ered, sokan tévesen Genffel kötötték össze, ezért az egyik beceneve Madam Genf lett. Az olcsó, rossz minőségű gin villámgyorsan fejbe szállt. „Egy pennyért berúgsz, kettőért már hullarészeg vagy” – szólt a korabeli hirdetés.

6. Az angolok és a walesiek egy főre eső éves ginfogyasztása 1700-tól 1751-ig nyolcszorosára, 8-9 pintre, vagyis mintegy egy gallonra nőtt. A becsült adatok szerint a ginőrület tetőzése idején egy átlag londoni évente 14 gallon gint fogyasztott el.

7. A ginőrület ideje alatt a londoni Clerkenwell nyomornegyedeiben akkora kereslet volt az italra, hogy talicskából árulták. Az őrület tetőzése idején Londonban mintegy 7 ezer ginboltban árusították az italt. 1750-ben a londoni St. Giles kerület ingatlanjai több mint negyede ginbolt volt.

8. A ginőrület alatt az angol nők is az ital rabjává váltak. Elhanyagolták a gyermeknevelést, és megdöbbentően sokan álltak prostituáltnak. Az italt emiatt „anyapusztítónak” is becézték. A ginfüggőség hatására 1734-ben egy Judith Dufour nevű asszony megfojtotta kétéves gyermekét, majd a ruháiért kapott pénzből gint vásárolt.

9. 1736-tól kezdve már csak 50 fontért lehetett árusítási engedélyt vásárolni, de mindössze ketten éltek a lehetőséggel, a szeszcsempészet pedig virágzásnak indult. A dörzsölt csalók úgy próbálták meg kijátszani az 1736-ös gintörvény rendelkezéseit, hogy az italt többek között a „hölgyek élvezete” és a „felszarvazott férjek vigasza” néven kezdték árulni.

10. Az olcsó ginben boróka helyett gyakran terpentin került, a legrosszabb minőségű, nem ritkán mérgező italok pedig olykor kénsavat is tartalmaztak. Az őrület nem sokkal az 1751-es gin-törvény után véget ért, ám a történészek szerint az italfogyasztás visszaszorulása nem elsősorban a rendelkezésnek, hanem a gabonaár-emelkedésnek volt köszönhető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet