Békediktátum a tükörteremből
2004. június 28. 13:00
Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1919. június 28-án írta alá a versailles-i kastély tükörtermében a német külügyminiszter az antanttal a versailles-i békeszerződést.
Szigorú feltételek
Az egyfelől az antant-hatalmak és szövetségeseik, másfelől Németország között létrejött békeszerződést a párizsi békekonferencián a németek kizárásával szerkesztették meg. Aláírói között szerepelt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia (a `Brit Birodalom`), Franciaország, Olaszország, Japán, Bolíviától Peruig számos amerikai, Belgiumtól a szerb-horvát-szlovén államig számos kisebb európai ország, de Sziám és Libéria is. A szerződés 1920. január 10-én lépett hatályba. Az Egyesült Államok nem ratifikálta az okmányt, viszont 1921. augusztus 25-én külön békeszerződést kötött Németországgal.
Az első világháborúban összesen mintegy tízmillió ember halt meg. Ebben a háborúban használták először fegyverként a gázt (1915), a harckocsit (1916) és a repülőgépeket. Oroszország 12 millió, Németország 11 millió, a brit birodalom, Franciaország, az Osztrák-Magyar Monarchia egyenként 8-9 millió embert mozgósított a háborúban, az Egyesült Államok 3,2 milliót.
Az antant-hatalmak a versailles-i békeszerződést ultimátumként nyújtották át a németeknek: feltételeit csak elfogadni vagy elutasítani lehetett. Az elutasítás a harcok felújítását jelentette volna, amibe Németország a belpolitikai fejlemények, a baloldal előretörése miatt sem mehetett volna bele.
Németországnak Franciaország, Belgium, Csehszlovákia, Lengyelország és Litvánia javára jelentős területekről kellett lemondani, és valamennyi gyarmatát elvesztette. Meg kellett szüntetnie az általános hadkötelezettséget, 100 000 fős hadserege maradhatott, a vezérkarát feloszlatták, haditengerészetét minimálisra csökkentették, tengeralattjárókat, harci repülőgépeket nem tarthatott. A Rajna bal partját 15 évre az antant megszállása alá helyezték, a Rajna jobb partján 50 kilométeres demilitarizált övezetet létesítettek. Németországra hárítva a teljes felelősséget az első világháborúért, magas jóvátétel megfizetésére kötelezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap