A Dosztojevszkij-utódok nehéz öröksége
2004. június 23. 16:00
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881) ma az orosz kultúra elismert része, de utódaival fizikailag is jelen van Oroszországban.
Dimitrijt nemrég kinevezték a szentpétervári Dosztojevszkij-múzeum genealógiai tanácsadójává. Régebben azonban volt villamosvezető, rajzoló, kristálycsiszoló is. "Nem tudom, jól tettem-e vagy rosszul - mondta a lapnak a jó kedélyű, sokoldalú ember - de nem törekedtem egyetemi pályára, mert inkább a különböző környezetben élő emberek érdekeltek. Hála a villamosnak, nagyon jól ismerem Szentpétervárt". Dimitrij fia szintén közlekedési alkalmazott: Alekszej most az orosz pravoszláv egyház hajóján dolgozik a Ladoga-tavon, zarándokokat és árut szállít a Valaam-szigeti kolostorhoz.
A család május végén három napig részt vett az illusztris felmenőre való megemlékezésben Sztaraja Ruszában, Novgorod körzetében, ahol az író életének utolsó éveiben a nyarakat töltötte dácsáján. Több regényét, így a Karamazov testvéreket is itt írta. A Dosztojevszkij-barátok minden évben összegyűlnek a termálvízéről is híres helységben, konferenciákat, vitaesteket tartanak és bejárják azokat az utakat, amelyeken a Karamazovokat elképzelte szerzőjük.
Dosztojevszkijék meglehetősen szerény körülmények között élnek. Ez vezette Dimitrijt arra, hogy megpróbálja "márkaként" regisztráltatni nevét, hogy a család beleegyezése nélkül ne lehessen azt felhasználni. A Szolzsenyicin-alapítvány segített neki jó ügyvédet találni. "Attól félek, hogy Dosztojevszkij névvel létrehoznak egy kaszinót, és ez tűrhetetlen lenne, mert ősöm tudatában volt annak, hogy legnagyobb hibája a játékszenvedélye, és küzdött, hogy felülkerekedjen rajta" - magyarázta. "Nincs vállalkozói mentalitásom, ő sok olyan dolgot csinált, ami pénzt hoz, és az lenne a normális, hogy az általa létrehozott gazdagság kis részét utódai kapnák meg, amikor szükségük van rá - tette hozzá."
Szovjet-Oroszországnak konfliktusos viszonya volt az íróval. 1917-ben a bolsevik forradalom ihletőjét látták benne. Lenin bírálta, de mégis úgy gondolta, hogy megérdemel egy emlékművet. A sztálini korszak alatt Dosztojevszkij "a nép ellenségévé" lett. Műveit csak a diktátor halála után adták ki. Kultusza a 70-es években kezdődött, de csak a 80-as, 90-es években kezdték művének vallási vonatkozásait méltatni - írja a madridi El País című napilap.
A hatalom Dosztojevszkijhez való viszonya tükröződött a családdal való bánásmódban is. Egyetlen utódot sem végeztek ki a "tisztogatások" során, de voltak kihallgatások, lágerre ítélések, amelyeket a hatóságok végül is nem hajtottak végre, de megmaradt a félelem. "Apám, Andrej már felnőtt volt a forradalom idején. Időbe telt, míg alkalmazkodni tudott. Hogy bizonyítsa a rendszer iránti lojalitását, önként ment el szerelőként dolgozni Szibériába - emlékezett vissza Dimitrij."
Az iskolában említés sem történt a Dosztojevszkij-művekről. "Az emberek a régi, még a forradalom előtti kiadásokban olvasták. Nekünk megvoltak a könyvei otthon, de a szüleim azt mondták: minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb - mondta az író dédunokája."
Andrejt Sztálin halála után meghívták Moszkvába, ekkor először beszélt nagyapjáról a rádióban.
Dimitrij bevallotta a lapnak, hogy kezdetben kevéssé értette dédapja regényeit. "A szovjet nevelés miatt hiányoztak nálam az ehhez szükséges keresztény dimenziók. Anyám nem kereszteltetett meg, mert attól félt, hogy a biztonsági szervek fekete listára tesznek minket. 1986-ban keresztelkedtünk meg, az egész család, itt, Sztaraja Ruszában."
(MTI Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap