Különleges interaktív elemekkel gyarapodik a gyulai Erkel Ferenc Emlékház kiállítása

Elmondta, hogy a fejlesztéssel - amelyhez mintegy 900 ezer forint önerőt kell biztosítaniuk - az emlékház teljes informatikai rendszere megújul, az ott látható kiállításon pedig több új elem is helyet kap. A várhatóan az év végén befejeződő beruházással az Almásy-kastély és a gyulai vár után ez lesz a harmadik olyan kiállítóhely Gyulán, ahol interaktív eszközök találhatók - emelte ki.

Mint Fekete-Dombi Ildikó kifejtette, Temesváry János műszaki vezető jelenleg is dolgozik egy okostükrön. A mesterséges intelligencián alapuló eszköz Erkel Ferencről nyújt majd információkat, és kézmozdulattal irányíthatják a látogatók. A járványhelyzetben különösen hasznos lehet egy olyan kiállítási elem, amely érintés nélkül használható - jegyezte meg.

Hozzátette, hogy egy zenélő pad is része lesz a tárlatnak, amelyre ráülve a látogatók gombnyomással indíthatják el Erkel Ferenc valamelyik művét. Hasonlót Varsóban, az Év Európai Múzeuma díj átadójakor láttak 2018-ban, Magyarországon egyelőre egyedülállónak számít az eszköz.

A pályázati összegből arra is lehetőség nyílik, hogy az emlékházban állítsák ki Erkel Ferenc aranykoszorúját és 1849-es keltezésű kéziratos kottáját, amelyek jelenleg az Almásy-kastély időszaki kiállításán láthatók.

Az ötven drágakővel díszített aranykoszorút Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban, az ötvenedik karmesteri jubileumára kapta Erkel Ferenc a nemzet ajándékaként.

Először kerülne az állandó kiállítás tárgyai közé az a Marczibányi Mária emlékalbumába szánt Erkel-kotta, melyet 1849. január 1-jén írt Pesten a zeneszerző. Ezt 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolta meg a gyulai múzeum.

Az elnyert támogatásból új tárlókat és vagyonvédelmi rendszert is beszereznek, így mindkét tárgyat biztonságos módon tudják elhelyezni a kiállítóhelyen - közölte az ügyvezető.

Az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épületet, amely egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásnak is helyet adott, 1795-ben építették, mai formáját Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően nyerte el 1830 végére. Az Erkel család 1808 és 1841 között lakott az ingatlanban, amelyet 2011-ben újítottak fel.

A múzeum gyűjteményét a zeneszerző testvére, az orvos Erkel Rezső alapozta meg azzal, hogy bátyja két ezüstserlegét és ezüst babérkoszorúját 1896-ban átadta a városnak. Tíz évvel később, 1906-ban Erkel legértékesebb emléktárgya, az aranykoszorú is a múzeumba került.

A zeneszerzőhöz kapcsolódó relikviák tervszerű gyűjtése 1958-ben kezdődött meg, az évtizedek alatt számos dokumentummal és személyes tárggyal bővült a hagyaték.

Fábián Tamás kommunikációs vezető az MTI-nek elmondta, hogy a gyulai önkormányzat négymillió forintot nyert el egy másik kiállítóhely, a Kohán Képtár fejlesztésére is az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A támogatásból 12 méter hosszú, gördíthető festménytároló polcrendszert vásárolnak, a beszerzést már elindították.

A képtár raktárában Kohán 665 festménye és 2370 grafikája mellett a múzeum 552 darabos képzőművészeti gyűjteményét, Lajos Ferenc és kortársai 451 darabos grafikai gyűjteményét és Bene Lajos műgyűjtő 119 darabos hagyatékát is őrzik - mondta, hozzátéve, hogy a régi polcokon már nem lehetett szakszerűen tárolni a műtárgyakat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése