Földmérő nyerte az első wimbledoni teniszbajnokságot
2020. július 9. 11:50 Múlt-kor
„Rendkívül kétséges, hogy bárki, aki krikettezett vagy rakettezett már magas szinten, valaha is a füvespályás tenisz felé fordulna. Valószínűleg már azelőtt el fogja tántorítani a játék monotonitása, hogy kitűnhetne benne” – írta 1890-ben, 13 évvel wimbledoni tornagyőzelme után a világ leghíresebb tenisz-versenysorozatának első bajnoka, Spencer Gore. Az All England Lawn Tennis and Croquet Club szervezésében 1877. július 9-én, egy verőfényes hétfői napon kezdődött meg a történelem első tenisztornája.
Korábban
Az 1868-ban alapított All England Club eseményein eleinte csak krokettel szórakoztatták egymást a tagok, hamarosan azonban teret hódított körükben az új őrület, a tenisz. Az első hivatalos versenysorozatról tudósító hirdetmény 1877. június 9-én jelent meg a The Field című sporthetilapban.
22 férfi fizette ki az egy font egy shillinges nevezési díjat, de végül csak 21-en indultak el a versenyen. A versenyzőknek a saját ütőjükkel, lapos sarkú cipőben kellett játszaniuk.
A labdákat a klub kertésze biztosította az eseményre. A belépőjegy egy shillingbe került. Lelátóként ideiglenesen egy háromsoros deszkaépítmény szolgált, amely harminc néző számára biztosított férőhelyet.
Az esős időjárás miatt három nappal elhalasztott döntőt egy 27 éves földmérő, Spencer Gore nyerte, aki 200 néző előtt mindössze 48 perc alatt intézte el ellenfelét, William Marshallt.
A győztes jutalma 12 font 12 shilling és egy ezüst kupa volt. Marshallnak aznap még egy mérkőzést kellett játszania a második helyért az elődöntőben kieső C.G. Heathcote-tal is, de a fáradtság ellenére ezt már megnyerte.
A győztes (1921-ig) automatikusan bekerült a következő évben rendezett torna döntőjébe, így Gore-nak rögtön esélye nyílt megvédeni bajnoki címét.
Ez azonban az óriási könnyítés ellenére sem sikerült neki, ugyanis három szettben kikapott a ceyloni (ma Sri Lanka) kávéültetvényeiről nyári szabadságára hazatérő Frank Hadowtól. Meglehet, ezért volt olyan pesszimista a sportág jövőjével kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap