Mentális betegségét próbálta kifejezni híres önarcképével Van Gogh
2020. január 23. 14:38 MTI
Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Korábban
A festmény már 1910 óta tartozik az oslói múzeum gyűjteményébe, de csak a hetvenes években kérdőjelezték meg eredetiségét. Több szakértő felvetette, hogy fontos, a kép eredetét meghatározó részletek hiányoznak a műről.
Mások viszont arra hivatkoztak, hogy a stílusa és a mű színvilága egyértelműen Van Goghhoz köti az alkotást – ismertette a kutatást az artnet.com művészeti portál.
A szakértők megállapították, hogy az önarckép elkészülte után Van Gogh két barátja, Joseph és Marie Gioux tulajdonába került, akik Arles-ban éltek.
Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mikor kapták a művésztől a képet. Azt sem sikerült maradéktalanul tisztázni, hogy a festmény Arles-ban, Saint-Rémy-de-Provence-ban vagy Auvers-sur-Oise-ben készült. A vizsgálat azonban egyértelműen igazolta, hogy a képet teljes bizonyossággal Van Gogh festette.
A kutatás során a mű születését Van Gogh egy bátyjának, Theónak címzett leveléhez kapcsolták, amelyet a művész 1889. szeptember 20-án írt.
A levél egyúttal azt is bizonyítja, hogy az önarckép nagy jelentőséggel bírt Van Gogh számára, mivel első nagyobb pszichotikus rohamához és az azt követő szanatóriumi kezeléséhez fűződik.
A levélben Van Gogh arról számol be fivérének, hogy az önarcképpel betegségét próbálta kifejezni. Félt elismerni, hogy olyan elmeállapotban lenne, mint a körülötte lévő betegek, valószínűleg azért festette meg magát, hogy segítsen neki feldolgozni, mit lát a tükörben: egy olyan embert, aki nem szeretne lenni – értelmezte az alkotást Louis van Tilborgh, az amszterdami Van Gogh Múzeum vezető kutatója, az Amszterdami Egyetem művészettörténésze.
Hozzátette: “Részben ez teszi a festményt figyelemre méltóvá és akár terápiás jelentőségűvé”.
A szakértők szerint a kép augusztus 22-e után, de még szeptember előtt született, és megelőzte azt a két híres, 1889-es önarcképet, amelyek jelenleg a washingtoni Nemzeti Galéria és a párizsi Orsay Múzeum gyűjteményében láthatók.
A festményt a Van Gogh Múzeumban lehet megtekinteni, és a múzeum február 21-én megnyíló új portrékiállításában is helyt kap. A májusban záró tárlat után visszakerül Oslóba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.