A fejlett művészi kultúra minden jelét mutatja a világ legősibb barlangfestménye
2019. december 12. 16:56 MTI
A világ legősibb, 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestményét fedezték fel Indonéziában. A kép egy csoport félig ember, félig állat figurát ábrázol, amely emlősökre vadászik lándzsákkal vagy kötelekkel.
Korábban
Az ausztráliai Griffith Egyetem régészcsoportja szerint, - amely a prehisztorikus barlangfestményt felfedezte-, a kép új fényben tünteti fel a modern emberi megismerés eredetét.
A felfedezést ismertető, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány a világ legősibb figuratív műalkotásaként számol be a Szulavézi-sziget Leang Bulu Sipong 4 mészkőbarlangjában talált festményről.
A félig ember, félig állat vadászok figuratív ábrázolása a kutatók szerint a legrégebbi bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk elképzelni a természetfeletti lények létezését.
Az őskori barlangművészet nyújtja a legközvetlenebb betekintést az ősi történetmesélésbe. Európa felsőpaleolit barlangművészete - körülbelül 21-14 ezer évvel ezelőtt - felismerhető jelenetekben ábrázolja emberek és állatok kölcsönhatását.
Az ausztrál egyetem két professzora, Maxime Aubert és Adam Brumm, valamint a kollégáik urán-tórium kormeghatározással állapították meg, hogy a 4,5 méter széles barlangfestmény legkevesebb 43 900 éves.
Az egyszínű festmény azt ábrázolja, hogy az emberszerű figurák hat állatra vadásznak: két disznóra és négy törpebivalyra. A képen legalább nyolc emberszerű lény jelenik meg lándzsákkal és kötelekkel.
A kutatók szerint az emberszerű figurákat és az állatokat egyszerre festették, azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel.
A régészek úgy gondolják, a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy az indonéz barlangi művészetben szerepet kapott az ember és állat kapcsolatának vallási jellegű felfogása már jóval azelőtt, hogy az emberi művészet Európában megjelent volna.
Aubert szerint a most felfedezett barlangfestmény azt sugallja, hogy a paleolit művészet nem fokozatosan fejlődött az egyszerűtől a komplexig 35 ezer évvel ezelőtt - legalábbis Délkelet-Ázsiában nem így történt.
A fejlett művészi kultúra minden főbb eleme megjelenik Szulavézin 44 ezer évvel ezelőtt, beleértve a figuratív művészetet, jelenetet és a félig ember, félig állat ábrázolást - fűzte hozzá a professzor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap
