Építésekor azt kifogásolták a Keleti pályaudvar látogatói, hogy messze van a várostól

A kiegyezés korában Pest-Budán öt indóház volt. Az országgyűlés 1868. december 5-én úgy határozott, hogy tervet készíttet a pesti és budai pályaudvarok összekötésére, Pesten pedig a személyforgalom növekedése miatt egy központi pályaudvar építésére.

A Központi Személyszállító Indóház helyét akkor a mai Rákóczi út és Nagykörút kereszteződésében jelölték ki. A megvalósításra számos elképzelést dolgoztak ki, de az 1873-as gazdasági válság miatt az építés megkezdését el kellett halasztani.

A Magyar Államvasutak 1881-ben megváltozott helyszínen, a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél kezdte el építtetni az új pályaudvart. A Központi Indóház építkezésének irányításával Rochlitz Gyula építészt, MÁV-felügyelőt (mai szóhasználattal: főtervezőt) bízták meg, akinek tervei alapján épült meg korábban a Magyar Államvasutak igazgatósági épülete az Andrássy úton és az első dunai összekötő híd.

Az alapozási munkálatok kellemetlen meglepetést hoztak: a laza, lápos talaj hosszadalmas és költséges cölöpalapozásra kényszerítette az építkezőket. Kevesen tudják, hogy akárcsak Velencében, a Baross téren is cölöpök viszik át a mélyebben fekvő, teherbíró altalajra az építmények terhét.

A cölöpözési munkálatok megtervezése és irányítása a norvég születésű Gregersen Guilbrand szakértelmét dicséri - az 1960-as évek végén az M2-es metróvonal építésekor, s a 2010-es évek elején, az M4-es metróvonal építésekor a cédrusfa cölöpöket teljes épségben találták.

Az ország legforgalmasabb fejpályaudvara nem földrajzi fekvéséről kapta a nevét, hanem az Erdéllyel és a Balkánnal meglévő vasúti kapcsolatok miatt.

A fiatal fővárosnak világvárosi jelleget kölcsönzött a Kerepesi út tengelyébe került épület olasz reneszánsz stílusú, negyven méter magas főhomlokzata, melynek felső részét, az attikát a vasút allegóriáját megjelenítő szobrok díszítik: a Neptunt és Vulkánt, a tenger és tűz istenét ábrázoló szobrok között álló, fogaskereket és gőzölgő edényt a magasba emelő fedetlen keblű, szárnyas nőalak a gőzvasutat, a civilizáció hordozóját és terjesztőjét jelképezi (Mayer Ede és Brestyánszky Béla műve).

A húsz méter széles kapuzat két oldalán egy-egy falfülkében a gőzgép feltalálójának, illetve a gőzmozdony tökéletesítőjének szobra áll: James Watt Stróbl Alajos, George Stephenson Vasadi Ferenc alkotása.

Közvetlenül a kapuzat fölött a bányászat, az ipar, a földművelés és a kereskedelem jelképes alakjai tekintenek alá a szemlélőre (Bezerédy Gyula alkotásai). A reneszánsz mintázatú kapuzat és a többi kovácsoltvas-díszítés Jungfer Gyula munkája.

A főépület 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42, magassága 31,4 méter. A vágánycsarnokot két oldalról eklektikus stílusú szárnyépületek egészítik ki, amelyeket szintén Rochlitz Gyula tervezett.

Az ötvágányú fogadócsarnok kialakítása Feketeházy János hídépítő mérnök munkája. A 42 méter széles és 188 méter hosszú csarnok tetőszerkezete a maga korában világhírre tett szert, a fényt átengedő üvegezésével, természetes szellőzésével.

Az utazó közönség a Thököly út felőli érkezési oldalon, a Lotz csarnokon át juthat a vágánycsarnokba. A pompás, fényűző csarnokot Lotz Károly Háború és béke; Bányászat; Kohászat; Kereskedelem; Hídépítés; Posta; Földművelés; Jólét és Than Mór A vasút allegóriája freskói díszítik.

Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter a pályaudvar műtanrendőri (mai szóval hatósági) bejárását augusztus 12-ére, a pályaudvar üzembevételét augusztus 16-ra tűzte ki. 1884. augusztus 15-én, a délutáni órákban a főváros kíváncsi lakosai belépti jegyet válthattak, hogy megtekintsék a Központi Indóházat.

A legnagyobb szenzációt az akkoriban technikai csúcsteljesítménynek számító elektromos világítás keltette, az irodákban izzólámpákat, az állomáscsarnokban pedig ívlámpákat szereltek fel. A látogatók egyetlen dolgot kifogásoltak: a pályaudvar messze esik a várostól, nehezen lehet megközelíteni.

A munkások augusztus 16-án hajnalban, fáklyafény mellett fejezték be a kocsifeljárók aszfaltozását. Még aznap befutott az első gőzös az új pályaudvarra a szerelvény felett lengedező, magyar címerrel díszített lobogóval.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról