2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lovaikról felismerhetők lehetnek az ősi ugorok

2002. július 19. 18:32

Az ugorok vándorlási útvonalairól, életmódjáról, hitéletéről is vallanak azok a tárgyak, amelyeket sztyeppei temetkezési helyekről ás ki egy kalmük régésznő. Lovak és lovasok maradványait keresi olyan helyeken, ahol a magyarok ugor ősei otthonosak lehettek az i. e. II. évezredben.

Magyar múzeumnak alig vannak erről a korról tárgyi emlékei. Arab írásos források, mint Ibn Basra feljegyzései, nem különböztetik meg a nomádokat egymástól. Ezért izgalmasak Gorajeva különbségeket kimutató felfedezései a magyar történészeknek és etnográfusoknak. Még olyan nagy és modern szemléletű tudós, mint Vámbéry Ármin is úgy vélte: "amit a mai napig (1892-t írtak akkor) a nomád népeknél (általában) látunk, az a régi magyarokra is érvényes." De ő is megkülönböztetett figyelmet szentel a lószerszámok különbözőségének. A lovakat megölték, és gazdáikkal együvé temették mindenütt, amerre csak sztyeppei nomád népek vándoroltak a Krisztus születése előtti VI-IV. században. De aligha fogadhatjuk el általános érvénnyel Hérodotosznak, az ókori történetírás klasszikusának megállapítását, miszerint paripáikat a vándor lovas népek általában áldozati állatnak tekintették volna, a napistennek ajánlva azokat - írja Maria Otcsir Gorajeva, a Kalmük Társadalomtudományi Intézet archeológusa, aki a magyarokhoz hasonló nomád népek kora középkori történetét próbálja rekonstruálni a Volga-Káma-könyöki magyar őshazától egészen az Észak-Kaukázus környékéig és Szibériáig feltárt temetkezési helyeken. A sírok arról vallanak, hogy eltért a vándor kalandozó pásztor és harcos népek szokásrendszerében a lókultusz tartalma, s eltemetésük módjából következtetnek arra is, milyen nomádok mikor jártak a mongol pusztáktól a Kaukázusig a különböző időszakokban. A kutató feltárt kurgánokat Szibériában és a magyar őstörténetben oly fontos helyszínen: a Volga-Káma-könyökben, valamint az Urálban, felfigyelt arra, hogy némely nomádok megfojtották lovaikat, mások leszúrták azokat, amikor a gazdájuk elhunyt. Gorajeva szerint a Volga környékén ugyanúgy egymás mellé temették a lovakat és gazdáikat, mint a Kaukázus-környéki vagy a nyugat-ázsiai sztyeppéken. De az európai nomádok - eltérően az ázsiaiaktól - nem isten-állatként tisztelték a nélkülözhetetlen négylábúakat, hanem épp olyannak képzelték a másvilágot, mint a földit, hívén: a harcosok megszokott életüket "odaát" is folytatják, Ló nélkül legeltetni és harcolni se tudtak, s képtelenek lettek volna nagy távolságokat bejárni, természetes, hogy lovukat magukkal vitték a másvilágra, ezért temették melléjük nyergüket, kantárjukat, olvassuk az InformNauka honlapján.
  • InformNauka

    Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

    Miért támogassam a Múlt-kort?

    2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
    Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
    12 450 ft 9 990 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 14 990 Ft
  • Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

    Bezár