Lovaikról felismerhetők lehetnek az ősi ugorok

Magyar múzeumnak alig vannak erről a korról tárgyi emlékei. Arab írásos források, mint Ibn Basra feljegyzései, nem különböztetik meg a nomádokat egymástól. Ezért izgalmasak Gorajeva különbségeket kimutató felfedezései a magyar történészeknek és etnográfusoknak. Még olyan nagy és modern szemléletű tudós, mint Vámbéry Ármin is úgy vélte: "amit a mai napig (1892-t írtak akkor) a nomád népeknél (általában) látunk, az a régi magyarokra is érvényes." De ő is megkülönböztetett figyelmet szentel a lószerszámok különbözőségének. A lovakat megölték, és gazdáikkal együvé temették mindenütt, amerre csak sztyeppei nomád népek vándoroltak a Krisztus születése előtti VI-IV. században. De aligha fogadhatjuk el általános érvénnyel Hérodotosznak, az ókori történetírás klasszikusának megállapítását, miszerint paripáikat a vándor lovas népek általában áldozati állatnak tekintették volna, a napistennek ajánlva azokat - írja Maria Otcsir Gorajeva, a Kalmük Társadalomtudományi Intézet archeológusa, aki a magyarokhoz hasonló nomád népek kora középkori történetét próbálja rekonstruálni a Volga-Káma-könyöki magyar őshazától egészen az Észak-Kaukázus környékéig és Szibériáig feltárt temetkezési helyeken. A sírok arról vallanak, hogy eltért a vándor kalandozó pásztor és harcos népek szokásrendszerében a lókultusz tartalma, s eltemetésük módjából következtetnek arra is, milyen nomádok mikor jártak a mongol pusztáktól a Kaukázusig a különböző időszakokban. A kutató feltárt kurgánokat Szibériában és a magyar őstörténetben oly fontos helyszínen: a Volga-Káma-könyökben, valamint az Urálban, felfigyelt arra, hogy némely nomádok megfojtották lovaikat, mások leszúrták azokat, amikor a gazdájuk elhunyt. Gorajeva szerint a Volga környékén ugyanúgy egymás mellé temették a lovakat és gazdáikat, mint a Kaukázus-környéki vagy a nyugat-ázsiai sztyeppéken. De az európai nomádok - eltérően az ázsiaiaktól - nem isten-állatként tisztelték a nélkülözhetetlen négylábúakat, hanem épp olyannak képzelték a másvilágot, mint a földit, hívén: a harcosok megszokott életüket "odaát" is folytatják, Ló nélkül legeltetni és harcolni se tudtak, s képtelenek lettek volna nagy távolságokat bejárni, természetes, hogy lovukat magukkal vitték a másvilágra, ezért temették melléjük nyergüket, kantárjukat, olvassuk az InformNauka honlapján.

InformNauka

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés