2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Párizs középkori higiéniája

2003. augusztus 5. 04:16 MTI

A francia főváros legrégibb vécéje áll egy nemrég Párizsban megnyílt kiállítás középpontjában, bizonyítandó, hogy a középkori csatornázás nem szolgált rá a gyalázatra.

A középkori Párizsban nem volt mindenki koszos. Az utcáknak természetesen rossz illatuk volt, de a gazdag emberek házait nagyfokú tisztaság jellemezte - fejtette ki az AFP hírügynökség munkatársának Agnes Lavoye, a kiállítás szervezője.

Félelemnélküli János, Jean Sans Peur ténylegesen Franciaország uralkodója volt 1409 és 1413 között, az ő "trónja" egy középkori torony tetején helyezkedett el, amely a nevét viseli, nem messze a Louvre-tól, a főváros második kerületének szívében.

A vécéegység fel volt szerelve párnázott üléssel, kéményfűtéssel és légáramoltatással is egy 25 méteres akna tetején, amely a torony belsejében vezetett egy utcaszint alatti kikövezett szeptikus tartályhoz. Az akna fedéllel volt ellátva, nehogy az illatok felfelé terjedjenek és rendszeresen ürítették. A kor legmagasabb színvonalán állt. Aki ideült, a középkori szövegek tanúsága szerint vászon vagy pamut rongydarabokat használt az alsó felének kitörléséhez, a szegényebb embereknek azonban be kellett érniük a molyhos ökörfarkkóró növény leveleivel.

A Higiénia a középkorban elnevezésű párizsi kiállítás célja korabeli tárgyakkal eloszlatni azt a mítoszt, hogy a 15. század emberei szinte az állati mocskosság körülményei között éltek. A külső falakra kereszteket festettek, amelyeknek a levizelése istenkáromlás lett volna és a 14. század végétől királyi rendeletekkel tiltották el a háztulajdonosokat attól, hogy megfelelő higiéniai körülmények megteremtése helyett az ürüléket az utcákra vagy a folyókba szórják.

A kéziratok tartalmazzák a samponok, szappanok, fogpaszták és a szőrtelenítő krémek receptjeit. Az általános szőrtelenítés mindkét nemnél elterjedt, miután a visszatérő keresztesek behozták ezt a szokást a Közel-Keletről. A középkori Párizsban a test bevizezése a tisztaság forrása volt vallási értelemben is. Az a mentalitás csak jóval később terjedt el, amely tartott a levegőztetéstől és a víztől és abban hitt, hogy a testet meg kell óvni a külső elemektől.

Ez magyarázhatja a következő évszázadokban bekövetkezett hanyatlást a francia higiénia területén - amikor például XIV. Lajos udvaroncai a Versailles-i palotában ott könnyítettek magukon, ahol az eszükbe jutott, mert nem voltak más lehetőségeik. Valójában egészen a múlt század közepéig sok párizsi lakásában nem voltak megfelelő fürdőszobák és ez a parfüm széles körű használatát eredményezte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár