Ismeretlen jelentés az 1919-es délvidéki szerb erőszakról

A száz éve történtek feledéséhez vélhetőleg az is hozzájárult, hogy e vidéket lényegében elkerülték a történelmi vizsgálódás fókuszában álló, sorsfordító események, mint az őszirózsás forradalom vagy a Tanácsköztársaság. Az akkori eseményeket most egy 1919. szeptember 28-án keltezett hírszerzői jelentésből rekonstruáljuk, amelyet a Friedrich-kormányban a Nemzeti Kisebbségek tárca nélküli miniszteri tisztségét betöltő Bleyer Jakabnak (1874–1933) írtak. Az iratot a délvidéki magyarság két világháború közötti kiemelkedő kisebbségszervező politikusának, Várady Imrének (1867–1959) a hagyatékában leltük fel.

Mára már közismert, hogy az 1918. november 13-án megkötött, 18 pontból álló belgrádi fegyverszüneti egyezmény 17. pontja garantálta, hogy a magyar karhatalmi és katonai egységek által kiürített Beszterce–Maros–Baja–Pécs–Dráva demarkációs vonaltól délre eső területeken továbbra is megmarad a magyar közigazgatás. A formálódó délszláv állam, amely e területekre igényt tartott, mindezt azonban nem tartotta be. 1918. november 25-én ugyanis az újvidéki Nagy Nemzetgyűlés által megválasztott Nemzeti Tanács létrehozta (az 1919. március 11-ig funkcionáló) Bánát, Bácska, Baranya Nemzeti Igazgatóságot, amely rögtön hozzákezdett a terület igazgatási feladatainak az átvételéhez.  A magyar tisztviselői kar tömeges leváltása és a magyar oktatási intézményrendszer felszámolása decemberben meg is kezdődött.

Botbüntetés, nemi erőszak, zsarolás

A jelentésből az is kiderül, hogy az 1918-as őszi bevonulás után azonnal megkezdődött a köz- és a magánépületekről a magyar feliratok eltávolítása, a magyar lapok kiadásának betiltása, valamint a magyarok kiszorítása a képviselő-testületekből. A magyar tisztviselők leváltásával párhuzamosan a hivatalos rendeleteket kizárólag szerb, egyes helyeken román nyelven adták ki. A hozzá nem értő, iskolázatlan, kizárólag a nemzethűség alapján kinevezett szláv káderek és a korrupció térnyerésével a közigazgatás egésze az összeomlás szélére sodródott.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tavaszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült