A mobiltelefonok történetét feldolgozó kiállítás nyílt Szegeden
2019. április 16. 14:32 MTI
A táskaméretűtől a miniatűrig több mint négyszázféle mobiltelefont ismerhetnek meg az érdeklődők a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában hétfőn GSM – Generációk saját mobiljai címmel megnyílt időszaki kiállításon.
Korábban
Beck György, a rendező Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöke megnyitójában emlékeztetett rá, idén március végén volt 25 éves a magyarországi GSM mobilszolgáltatás. Az évek során a hálózatok és a készülékek újabb generációit fejlesztették ki, a telefonok pedig egyre kisebb méretűek és nagyobb tudásúak lettek. A kezdetben passzív hangtovábbításra használható telefonok mára a szórakoztató- és tartalomipar egyik legfontosabb közvetítőjévé váltak – tudatta a szakember. Képes Gábor, a kiállítás rendezője elmondta, hogy a szeptemberig látható időszaki kiállítás anyagát négy budapesti és egy szegedi magángyűjtő több ezer készülékéből válogatták össze.
A tárlaton bemutatott legrégebbi készülék egy 1977-ben készült Motorola személyhívó, de számos más különlegesség is látható a vitrinekben. Bemutatnak egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola MCR 4800XL típusú – még NMT rendszerű – készüléket, amilyennel az első magyarországi mobilhívást indította Bod Péter Ákos akkori ipari és kereskedelmi miniszter, 1990. október 15-én. Emellett szerepel a kiállításon az amerikai cég trikolór díszítésű M3588-as típusú készüléke, az első magyarországi gyártású GSM 900/1800 telefon.
Igazi ritkaságnak számít a Nokia 2110i Olimpifon márkájú készüléke, amely az 1996-os atlantai olimpiára jelent meg, és csupán kétezer darab készült belőle. A finn gyártóhoz kötődik a tárlat egyetlen nem távközléshez kapcsolódó darabja is, egy 1978-ban készült gumicsizma, amely a cég legendás terméke volt, még a mobiltelefonok előtti időkből.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap