Szabad sajtó nélkül elképzelhetetlennek tartotta a demokráciát Pulitzer József
2019. április 10. 13:32 MTI
172 éve, 1847. április 10-én született Makón Pulitzer József (Joseph Pulitzer) magyar származású amerikai sajtómágnás, az újságíróknak adható legnagyobb szakmai kitüntetés, a Pulitzer-díj alapítója.
Korábban
A katonai pálya iránt vonzódott, de gyenge egészsége, rossz szeme miatt sorra utasította el az osztrák hadsereg, a francia idegenlégió és az angol gyarmati hadsereg. Tizenhat évesen hajófűtőként érkezett Amerikába, ahol még éppen részt vehetett a polgárháború utolsó szakaszában, de lőporfüstöt ott sem szagolt. Ezután volt öszvérápoló a Vadnyugaton, bálnavadász és temetőgondnok, de mindenütt kudarcot vallott, és végül bánatában beállt újságírónak egy St. Louis-i német laphoz.
Itt végre rátalált hivatására: színes, érdekes írásait kedvelték az olvasók, ő pedig egyre nagyobb részesedést vásárolt a lapban. Nemsokára már tulajdonos volt, és miután a konkurenciát megvette vagy megfojtotta, övé lett a város legolvasottabb újságja. Befolyását kihasználva – már amerikai állampolgárként – beválasztatta magát Missouri állam parlamentjébe, ahol azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az ülésteremben rálőtt vitapartnerére – lévén azonban a Vadnyugaton, megúszta pénzbírsággal.
A nagyobb kihívásokra vágyó Pulitzer 1883-ban New Yorkba költözött, ahol megvásárolta, majd rövid idő alatt népszerű és jövedelmező vállalkozássá alakította a csőd szélén tántorgó The World című újságot. Lapja egyszerre volt népszerű tömeglap és minőségi elitújság, volt benne oknyomozó újságírás, önreklám, magas színvonalú politikai vezércikk, botrány és szenzáció. 1889-ben például Jules Verne nyomán meghirdette a 80 nap alatt a Föld körül versenyt – a győztes 72 nap alatt teljesítette a feladatot.
Pulitzer legnagyobb vetélytársa William Hearst volt. Eszközökben nem válogató versengésük „eredménye” lett a “sárga” sajtó. (A név onnan ered, hogy a lapokat sárga papírra nyomtatták, hogy feltűnőbbek legyenek.) A szenzációkra vadászó két sajtómágnás árban és minőségben is egymás alá kínált, sokak szerint döntő szerepük volt az 1898-as spanyol-amerikai háború kirobbantásában.
Pulitzer 1887-től fokozatosan visszavonult a napi munkától, de megtartotta az irányítást. Látását élete végére szinte teljesen elvesztette, megtépázott idegrendszere a legkisebb zajt sem tudta elviselni. Előbb háza belsejébe húzódott vissza, majd egy hajóra költözött, és ott halt meg 1911. október 29-én. Magyarságát soha nem tagadta meg, ő volt az amerikai kongresszus első magyar származású tagja. Nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján, mert az ő kezdeményezésére indult gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére.
Sokan a modern amerikai hírlapírás atyját látják benne, aki azt vallotta: „a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a köz szolgálata”. Alapelve volt a pontosság, a megbízhatóság és a függetlenség – anyagi és politikai értelemben egyaránt. Úgy vélte, hogy szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap