A terepen szörnyeteggé vált a világ első számítógépes vírusa
2019. január 19. 11:45 Múlt-kor
Mi csak egy ártalmatlan, „baráti vírust” akartunk létrehozni, és nem az volt a célunk, hogy „tönkre tegyük a számítógépeken tárolt adatokat” – szabadkozott a két pakisztáni fivér Basit és Amjad Farooq Alvi egy 2011-es interjúban. Minden jóindulatuk ellenére a „Brain” névre hallgató kreálmányuk igazi szörnyetegként söpört végig a komputerizált világon.
Korábban
Basit és Amjad Farooq Alvi egy számítógépes boltot üzemeltetett a pakisztáni Lahor városában, az 1980-as években. A két fiatal programozó szoftverek kalóz példányainak eladásából élt. Tevékenységüket teljesen legálisan űzhették, mert Pakisztánban akkoriban a számítógépes programok még nem voltak szerzői jogi védelem alatt. A megengedő jogi környezet végül az Alvi fivérekre is visszaütött. Basit és Amjad szomorúan szemlélték, hogy az általuk megírt orvosi szoftverekből is rengeteg kalózpéldány kering a piacon.
Egy nap aztán elegük lett, és elhatározták, hogy egy olyan vírust építenek be a szoftverjükbe, amely működésbe lép, ha a programjukat illegálisan másolják le. A 17 éves Basit és a 24 éves Amjad 1986. január 19-én „engedte szabadjára” a világ első olyan vírusát, amely a DOS operációs rendszert megfertőzve komoly zavart tudott okozni a korabeli PC-ben.
A „Brain” először a delaweri egyetemen ütötte fel a fejét. A korabeli adattároló eszközök (floppy lemezek) írására és olvasására használatos floppy meghajtók jelentősen lelassultak, a vírus pedig egy üzenetet hagyott a fertőzött floppy lemezek boot szektorában, amely megadta Basit és Amjad nevét és telefonszámát, illetve arra bíztatva a ledöbbent, pórul járt felhasználókat, hogy a hiba kijavítása érdekében lépjenek kapcsolatba a fivérekkel.
A „Brain” végig söpört az egyetemeken, majd tovább terjedt. Basit és Amjad telefonszámára hamarosan hívások tömkelege érkezett, és felháborodott európai és amerikai felhasználók ezrei kérték a fivérek azonnali beavatkozását számítógépük vírusmentesítése végett. A felfordulásra felfigyelt a média is, Basit és Amjad pedig döbbenten konstatálta a vírus terjedésének mértékét.

A pakisztáni programozó testvérek 1987-ben végül beszüntették a vírussal fertőzött programjuk kereskedelmi forgalmazását. Meglepő, de a káosz, amelyet okoztak egyáltalán nem tette tönkre karrierjüket, hírnevet szereztek maguknak és a találóan Brain Telecommunication Ltd-nek nevezett cégük jelenleg a pakisztáni internetszolgáltató szektor egyik meghatározó eleme.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Városliget
- Városligeti promenádok
- Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
- A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- Esküdt szűz nők, akik férfiként élnek 16:17
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20