Száz éve született J. D. Salinger, a Zabhegyező szerzője

Jerome David Salinger New Yorkban jött a világra. Apja lengyel zsidó kereskedő-iparos volt, aki fiát is igyekezett bevonni a családi üzletbe. Európába küldte, hogy nyelvtudását gyarapítsa és a húsfeldolgozást tanulmányozza, Salinger azonban annyira megundorodott a vágóhidaktól, hogy elhatározta: más utat keres az érvényesülésre. Félig zsidó származása súlyos örökségként nehezedett rá, ennek következtében mindig is idegennek érezte magát a társadalomban. Hűvös és szeretettelen kapcsolata volt apjával, ír katolikus anyját viszont rajongva imádta. Fiatalon komoly vonzalom fűzte a drámaíró Eugene O’Neill lányához, és teljesen összetört, amikor a lány nem őt, hanem a jóval idősebb Charlie Chaplint választotta, majd hamarosan családanya lett. Később is mindig a fiatal lánnyal kapcsolatos ábrándját kergette.

Útkeresése során elvégezte a katonai akadémiát, számos szakot elkezdett az egyetemen, de egyet sem fejezett be. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnettnél. Ő közölte először lapjában, a Story Magazinban Salinger egyik írását. Salinger azonban többre vágyott, a rangosabb The New Yorkerrel kezdett hosszú ideig tartó harcot, a lap ugyanis kezdetben elutasította írásait. Bár 1941-ben már elfogadták közlésre egyik novelláját, csak a háború után, 1948-ban adták közre a sikert hozó Ilyenkor harap a banánhal című novelláját. Ez a lap közölte az életében megjelent utolsó elbeszélését is 1965 júniusában.

1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Salinger soha nem vetette papírra a közelről megélt háború borzalmait. 1946-ban megnősült, a Németországban kötődött kapcsolatnak azonban hamar vége szakadt. 1951-ben jelent meg a The Catcher in the Rye című ikonikus regénye, amely Magyarországon – az első, 1964-es fordításától – Zabhegyező címen vált ismertté és népszerűvé. A könyv 2015-ben korszerűsített, új magyar fordításban és új, Rozsban a fogó címmel jelent meg.

A regény egy csapásra szinte kultikus figurává tette Salingert. A tinédzser Holden Caulfield egy hetét egyes szám első személyben elbeszélő mű Amerika látszólag nyugodt, gondtalan hétköznapjaiba visz el, abba a világba, ahol valójában sokan fuldokolnak. A múlttól és annak értékeitől már eltávolodott, de jövőképpel még nem rendelkező új generáció képviselői ebben a rideg, szeretet és megértés nélküli közegben bolyonganak, elidegenedésre ítélve.

A regényt azóta számos nyelvre lefordították, és 65 millió példányban kelt el. Hatalmas, de nem mindig pozitív hatást váltott ki, például John Lennon gyilkosa is Holden alakjával “azonosulva” lőtte le a zenészt, és a Reagan elnök elleni merényletkísérlet elkövetőjét is ugyanez vezette. Az írót mindez nagyon megviselte, soha nem engedte, hogy művét bármilyen formában feldolgozzák, nemet mondott Steven Spielbergnek és a BBC-nek is.

A Rozsban a fogó után sorra jelentek meg írásai, a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás (1963) címmel. Ezek sokak szerint izgalmasabb alkotások, de meg sem közelítették a Rozsban a fogó nemzedékformáló sikerét.

Salinger a népszerűséget is rosszul viselte, elrejtőzött a világ elől. Az elszigetelt életvitel, a megrögzött menekülés tönkretette második házasságát, felesége a két gyermek dacára is magányosnak érezte magát a házukban, ahol az író bunker-szobájába zárkózva alkotott napestig. A válás után fiatal lányokkal volt viszonya, az akkor 18 éves Joyce Maynard felnőtt fejjel írta meg és adta közre kíméletlenül leleplező memoárját. Salinger több futó viszony után végül egy Colleen nevű nőt vett el, élete végéig együtt élt.

J. D. Salinger 1965 után nem publikált, magánéletének titkait féltve őrizte. Élete utolsó évtizedében többször fordult bírósághoz, hogy megakadályozza a róla szóló írások megjelenését, ami csak tovább növelte a személye körüli publicitást.

91 éves korában, 2010. január 27-én hunyt el Cornishban (New Hampshire). Alakját a 2013-ban megjelent Shane Salerno Salinger című dokumentumfilmje hozta közelebb hozzánk, majd 2017 őszén Rebel in the Rye címmel az író fiatal koráról rendezett játékfilmet Danny Strong, Salingert Nicholas Hoult alakította. Születése századik évforduló előtt tisztelegve újra kiadják legismertebb műveit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták