Tisztelt Olvasó!
2018. december 1. 15:10
A rendszerváltoztatás története a szabadság visszaszerzésének története: az 1956-os forradalom követeléseinek valóra váltása.
A rendszerváltoztatás története a szabadság visszaszerzésének története: az 1956-os forradalom követeléseinek valóra váltása. Magyarországon vér nélküli – sőt paradox módon tárgyalásos – , a jog útján véghezvitt forradalom az erejét vesztő szovjet világbirodalommal és magyarországi helytartóikkal szemben, akik sem a tömegbe lövetni, sem az általuk előidézett gazdasági csőd következményeit vállalni nem akarták vagy nem merték.
Ez megteremtette a békés átmenet lehetőségét, de az esélyt azok váltották valóra, a rendszerváltozás Magyarországának politikai döntéseit azok határozták meg, akik több mint négy évtized kommunista diktatúrája után is demokráciát, jogállamot és a közjogi hagyományainkon alapuló parlamentarizmust kívántak Magyarországon. Nem olyan sokan tettek nagyon sokat ezért. A teljesség igénye nélkül: Szabad György, Tölgyessy Péter, Kónya Imre, Orbán Viktor, Boross Imre, Kövér László valamennyien meghatározó és bátor szerepet játszottak abban, hogy a diktatúra képviselői a XX. század második felének legfontosabb korszakhatárán békés és jogállami keretek között szabad választásokon elnyert, demokratikus legitimációval rendelkező politikai vezetőknek adták át a hatalmat.
Mégis Antall József szerepe marad a legmeghatározóbb. Politikai hitvallása és programja; a megtört magyar alkotmányosság folytatásának nemzeti igényen alapuló közjogi jövőképe, az ország gazdasági helyzete súlyosságának illúzióiktól mentes ismerete, az ország szuverenitásának visszaszerzése és – immáron szabad akaratunkból – az intézményesült európai együttműködéshez tartozás célkitűzése Antall József “irányadását” egyszerre tette indokolttá és nélkülözhetetlenné. Ezért lett ő a rendszerváltoztatás miniszterelnöke.
Az első szabadon választott kormánynak belföldről és külföldről érkező addig sosem tapasztalt méretű politikai és gazdasági természetű kihívásokkal kellett szembeszállnia, hatalmas és méltánytalan médiaellenszélben kellett dolgoznia.
Az Antall József halála óta eltelt 25 esztendőnyi távolság mostanra talán megadja a lehetőséget, hogy a „sine ira et studio” igényével tekinthessünk életművére, különösen a rendszerváltoztatásban játszott szerepére.
Eljött az idő, hogy a történelemtudomány szabályai szerint, – amennyire lehetséges – reálisan mérjük fel a számtalan kényszer szorításában alkotó „kamikáze-kormány” miniszterelnökének teljesítményét és eredményeit. Itt az ideje, hogy a maga teljességében ismerjük meg és méltó módon értékeljük a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásában, a szovjet csapatok távozásában és a magyar nemzetpolitika megalapozásában játszott szerepét, a jogállam felépítését célzó erőfeszítéseit, a bukott rendszer pusztító örökségeként hátrahagyott gazdasági válság és államadósság elleni küzdelmét, a széthulló állam megújításáért végzett munkáját és a rendszerváltó politikai erők megszervezéséért folytatott harcát.
„Ha megszakad az emlékezés, akkor nem fogunk összetartozni, nem tudunk erőt meríteni a múltból ahhoz, hogy a jelen nehézségeit át tudjuk élni” – figyelmeztetett Antall József pályafutásának egyik tetőpontján, a Somló hegyen elmondott nevezetes beszédében, mielőtt elindult Prágába, hogy aláírja a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló egyezményt. A történelemnek végső soron ez a tétje: mindannyian a rendszerváltoztatás örökösei vagyunk.
Mostanra felnőtt az a nemzedék, amelynek gyermekként Antall József halálhírének televízióban történt bejelentése volt az első találkozása a történelemmel. 25 esztendővel lettek idősebbek azok, akik lerótták kegyeletüket ravatalánál. Eljött az idő, hogy immáron szerény, de létező történelmi távlatból közös emlékezetünk számára is megrajzoljuk portréját: elkötelezett és bátor helytállását, felkészült és széleslátókörű gondolkodását, nagyvonalú, kompromisszumra kész, de a lényeg tekintetében következetesen kitartó és hajlíthatatlan jellemét, szolgálatban töltött életét és halálát.
Gulyás Gergely
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap