Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
2018. október 10. 12:20 Huhák Heléna
A deportáltak felszabadulása és hazatérése a magyarországi holokauszt históriájának kevésbe feltárt területe, noha ezen időszak eseményei szervesen kapcsolódnak a vészkorszak történetéhez, és a személyes életutak feltárásakor szintén megkerülhetetlenek. Paradox módon az első szelekciók után életben hagyottak és koncentrációs táborokba zsúfoltak túlélési esélyei a felszabadulás közeledtével – és a reménykedés felerősödésével – fordított arányban egyre inkább csökkentek. A szövetséges csapatok előrenyomulásának hatására 1945 elejétől a kibontakozó káosz, az összeomlott központi adminisztráció – az egyébként is silány, csak a lassú éhhalálhoz elegendő – ellátás akadozását vagy teljes megszűnését eredményezte, és felgyorsította az életkörülmények romlását.
A Harmadik Birodalom ellenőrzése alá került európai országokat átszövő lágerrendszer ekkor leginkább egy felbolydult hangyabolyhoz volt hasonlatos. A front közeledtével a foglyokat egyik helyről a másikra hajtották, az evakuálások során megindított menetekben az útközben leszedett füvek, összekapkodott csupaszcsigák lettek az önellátó élelmezés fő fogásai. A németek elsőként 1945 januárjában az auschwitz–birkenaui komplexum kiürítéséhez láttak hozzá, és a foglyokat továbbhurcolták az ország belseje felé, március–április folyamán az SS-csapatok hozzáláttak a nyugaton fekvő táborok kiürítéséhez.
A végtelenségig kimerült foglyok számára az életet mentő alakulatok megérkezését az éppen zajló harci cselekmények, a frontvonal alakulása és a helyzetet jól átlátó SS-csapatok reakciói befolyásolták. A lengyel, cseh területeken fekvő lágereket, így a nagy részben kiürített Auschwitzot és a koncentrálási pontként működtetett Theresienstadtot a szovjetek szabadították fel. A táborok evakuációja során jelentős felvevőállomásként funkcionáló lágerrendszereket, így Bergen-Belsent, Buchenwaldot, Mauthausent, Dachaut a brit–kanadai és az amerikai csapatok érték el. Az evakuálási hullámokba került foglyokra pedig a gyalogmenetben, esetleg a magukra hagyott vagy éppen fehér lepedőkkel beborított vonatszerelvényeken összezsúfolva találtak az első szövetséges katonák. A deportált lét tehát a legkülönbözőbb időben és helyen érhetett véget.
Gyilkos ételek
A Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága azon személyeket, akiket saját akaratuk ellenére elhurcoltak eredeti tartózkodási helyükről, displaced personsnak (DP) nevezte el. Stanley R. Mickelsen amerikai dandártábornok már 1944. április 20-án leszögezte, a gyökértelenek gondozása elsőrangú katonai feladat: „Nem vennénk figyelembe az emberi karaktert, ha azoktól az emberektől, akik évekig rabszolgák voltak, elvárnánk, hogy saját maguk tegyék meg az első lépést a szabadságba…” – nyilatkozta a haditudósítóknak. A nagyhatalmak saját – amerikai, brit, francia, szovjet – megszállási övezetükben tevékenykedtek, a szabályozás és a bánásmód zónánként eltért.
Ismeretes, hogy a felszabadulás a legnagyobb segítő szándék ellenére sem jelentette mindenki számára az életben maradást. A betegségek éppen úgy szedték áldozataikat, mint a jó szándékból a katonáktól kapott vagy éppen a feltört élelmiszerraktárakból szerzett, kiéhezett emberek keze ügyébe került nehezen emészthető ételek. A feladat, amely a felszabadítókra várt, egyik táborban sem volt könnyű, a parancsnokok többször gyakorlatlannak bizonyultak. A táborok hetek alatti felszámolása, az éhhalál szélén álló, demoralizált embertömegekkel való szembenézés előre nem sejthető problémákat vetett fel. Nem lehetett egyszerű eldönteni, hogy kezdjenek hozzá a munkához: először kimentsék a tetves, mocskos barakkokból a foglyokat, vagy ételt osszanak mihamarabb, netalán a halálukon lévőket részesítsék ellátásban, amíg nem késő, a hullák eltakarításáról nem is beszélve, ami a zsúfoltság mellett a másik legnagyobb veszélyforrása volt a fertőzések, járványok kialakulásának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
