Őrült uralkodók

A Bastille históriája

2003. július 14. 19:07

A forradalom kitörése napján mindössze hét rabot őriztek a Bastille-ban

Korábban

210 éves a guillotine
210 éve, 1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyűlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t. A zuhanó bárd alatt először egy országúti rabló feje hullott a fűrészporos kosárba
Királyi orgia, avagy a monarchia lejáratása
XVI. Lajost túl nagy, feleségét, Mária Antoinette-et viszont túl kicsi nemi szervvel áldotta meg a természet. Ebből aztán jó nem sülhetett ki, hamarosan ki is tört a francia forradalom - állítja egy francia történész legújabb könyvében

Az épület múltja

http://www.rit.edu
Az ostrom előtt
A Bastille építését még 1369-ben rendelte el V. Károly francia király, akit Bölcs Károlynak neveztek. Valóban bölcs lehetett, mert sikerült rávennie a rendi gyűlést, hogy annyi adót szavazzon meg számára, amennyiből újjászervezheti hadseregeit és megerősítheti városait. Ekkoriban - a százéves háború harminckettedik esztendejében - nagy szükség is volt a főváros megerősítésére, mert az angolok sorra aratták győzelmeiket Franciaország területén.

A Bastille Párizs keleti kapuját védelmezte. Neve erődöt, bástyát jelent. 1370-ben kezdték meg az építését, és 1383-ban, VI., azaz Együgyű Károly uralkodása idején fejezte be Hugues Aubriot, a párizsi kereskedők elöljárója. A hagyomány szerint egyébként ő lett az erőd első foglya. A francia történelem polgárháborús időszakaiban, amikor a király kiskorúsága vagy tehetetlensége miatt a központi hatalom meggyengült, a fővárossal együtt a Bastille is gyakran gazdát cserélt. A Caboche-lázadás idején például, 1413-ban a párizsi nép foglalta el. 1418-ban a burgundiai párt, majd két év múlva a megszálló angol csapatok kezére került, akiket csak 1436-ban, a százéves háború vége felé sikerült elűzni az erődből és a fővárosbó1. A XVI. századi vallásháborúk utolsó szakaszában, 1588-ban a Guise herceg vezetése alatt álló katolikus Liga foglalta el, és a következő évben hatvan, megbízhatatlannak tekintett parlamenti tanácsost zárattak a Bastille börtöneibe. Miután IV. Henrik király 1594-ben bevonult Párizsba, az erőd kormányzójává miniszterét, a híres Sully herceget nevezte ki, aki az ország pénzügyeinek újjászervezése során a saját számára is nagy vagyont halmozott fel.



A forradalom fordulópontjai
  • 1789. máj. 5. 1614 óta összeül az első rendi gyűlés
  • 1789. júl. 12. Új közhatalom alakul Párizsban
  • 1789. júl. 14. A Bastille eleste
  • 1789. aug. 4. A kiváltságosok lemondanak előjogaikról
  • 1789. okt. 5. Az asszonyok menete Versailles-ba
  • 1791. jún. 20. XVI. Lajos megszökik
  • 1791. aug. 26. Kihirdetik az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát
  • 1792. ápr. 20. Francia hadüzenet Csehország és Magyarország királyának
  • 1792. aug. 10. A Tuilériákat ostrommal beveszik
  • 1792. aug. 13. La Fayette átáll az osztrákokhoz
  • 1792. szept. 20. francia győzelem Valmynál
  • 1793. jan. 21. Kivégzik Capet Lajost
  • 1793. jún. 2. A jakobinusok átveszik a hatalmat
  • 1793. szept. 17. Megszavazzák a gyanúsak törvényét
  • 1794. júl. 27. Robespierre bukása
  • http://www.mikedust.com
    A bíboros
    A XVII. század közepén, az úgynevezett Fronde-lázongásokkal a francia főnemesség megkísérelte visszaszerezni politikai hatalmát, amelytől az abszolút monarchia megfosztotta. 1652. július 2-án a Bastille tornyairó1 Montpensier hercegnőnek, az elűzött király unokanővérének parancsára ágyútűzzel fogadták a Párizs visszafoglalásáért harcoló királyi csapatokat.

    Ez volt az utolsó fegyveres akció az erőd környékén - Párizs terjeszkedésével a Bastille hamarosan minden katonai jelentőségét elveszítette. A francia főváros kinőtte a régi városfalakat, a Bastille városvédő erődből fokozatosan állami börtönné változott. Innen kísérték utolsó útjára a IV. Henrik ellen összeesküvő Biron herceget, ide záratta főnemesi ellenfeleit Richelieu bíboros, és ide került Nicolas Fouquet, XIV. Lajos sikkasztással vádolt pénzügyi főintendánsa is. A Bastille-ban raboskodott 1698-tó1 1703-ig a legendás Vasálarcos, akinek a hagyomány által vasnak tekintett, de valójában bársony álarca mögött valószínűleg az itáliai Matteolinak, XIV. Lajos titkosügynökének az arca rejlett. Az előkelő politikai foglyok és főnemesi összeesküvők helyét a XVII. század végétől meggondolatlan írók, engedetlen katonatisztek, javíthatatlan párbajhősök, protestánsok, janzenisták és hamisítók foglalták el - közrendű, "közönséges" bűnözők csak a párizsi börtönök rendkívüli túlzsúfoltsága idején juthattak be a Bastille-ba.

    2019. nyár: Őrült uralkodók
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
    A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
    6 368 ft 4 776 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 6 990 Ft

    Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!