Kiderült, hogy valójában csak egy 20. századi másolat a müncheni Waldseemüller-térkép
2018. február 16. 09:35 MTI
Hamisítványnak bizonyult a müncheni Bajor Állami Könyvtárban őrzött 16. századi világtérkép, amely annak idején először tüntette fel az újonnan felfedezett amerikai kontinenst. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Korábban
A térképről eddig úgy vélték, hogy azt maga Martin Waldseemüller német térképész (1470-1522) készítette 1507-ben. Ám az újabb szakértői vizsgálatok szerint az nem az eredeti Waldseemüller-világtérkép, hanem egy 1960 előtt készült másolata az amerikai Minnesotai Egyetem könyvtárában őrzött eredetinek – jelentette be csütörtökön a bajor könyvtár. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Mindkét térkép vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok az amerikai térkép másolatai. Az árverésről visszavonták a tételt. Az 1507-ben készült Waldseemüller-térkép történelmi nevezetessége az, hogy ez az első ismert dokumentum, amely bemutatja az újonnan felfedezett amerikai kontinenst, és Amerikaként tünteti fel annak nevét. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Martin Waldseemüller az olasz Amerigo Vespucciról nevezte el a kontinenst, mert azt hitte, hogy ő és nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel azt. A Waldseemüller-térképről eddig úgy vélték, hogy hat ismert nyomata van.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap
