30 ezer évvel ezelőtt élt tizenévesek arcát rekonstruálták
2017. október 10. 08:30
Mindazok számára, akik érdeklődnek az emberi evolúció, valamint sok tíz- és százezer évvel ezelőtt élt rokonaink iránt, jelentőséggel bírhat, hogy hogyan nézhettek ki ősei. Kutatók nemrég elkészítették két 30 ezer évvel ezelőtt élt emberelőd arcának rekonstrukcióját. A rekonstrukciós folyamatról animációs videót is készítettek.
Korábban
Miután a Homo sapiens elhagyta Afrikát, és a világ számos pontján talált új otthonra, útja más emberfélékkel, többek között a neandervölgyiekkel is kereszteződött. A Moszkvától mintegy 200 kilométerre, keletre található Szungir lelőhely területén talált 28-32 ezer évvel ezelőtti település nyomai azonban arra utalnak, hogy a Homo sapiens ezen területen élő egyedei nem keveredtek más hominidákkal. A Szungirban talált csontok a modern ember Európában való letelepedésének legkorábbi bizonyítékai közül valók.
Az 1955-ben felfedezett lelőhelyen többek között két fiatal elhunyt személy rendkívül jó állapotban megmaradt csontvázára is rábukkantak. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a gyerekek – akik akár testvérek is lehettek – egyike egy 13 éves fiú lehetett, míg a másik egyén egy nála két-három évvel fiatalabb lány volt. Az arcrekonstrukciójukat koponyáik alapján a hasonló tevékenységre szakodosott, orosz Visual Science nevű szervezet végezte, együttműködésben az Orosz Tudományos Akadémia Néprajzi és Antropológiai Intézetével.
A koponyákat elsőként lézerszkennelésnek vetették alá, és nagy felbontású képeket készítettek róluk, majd az így nyert adatok alapján egy 3D-s modellező program segítségével megkezdődött az arcok rekonstrukciója. Érdekesség, hogy a szoftver által alkalmazott módszer az 1970-ben elhunyt szovjet régész-antropológus, Mihail Geraszimov által kifejlesztett koponyaalapú arcrekonstrukciós technikán alapszik.
„A Geraszimov által alkalmazott anatómiai és radiográfiai kutatási módszerek nemcsak az arc vonala mentén található lágyrészek vastagságához köthető sztenderdek meghatározásában segítették a kutatókat, hanem a lágyrészek vastagság szerinti eloszlásának mintáit is felfedték előttük a koponyafelület morfológiai fejlődésének tükrében. Az egyes arcelemek szerkezetét a koponya egyéni morfológiai sajátosságai alapján határozták meg. Geraszimov utódai olyan eljárásokat fejlesztettek ki, amelyekkel rekonstruálhatták az orr és a fül [szerkezetét]. A helyreállítás hitelességének mértékét számos arcrekonstrukciós projekt eredményével támasztották alá, amelyet olyan emberek koponyáinak felhasználásával végeztek, akikről az életük során készült portrék is rendelkezésre álltak. A módszertant elsősorban igazságügyi orvosszakértői anyagokon tesztelték” – nyilatkozta Szergej Vasziljev, az Orosz Tudományos Akadémia Néprajzi és Antropológiai Intézete fizikai antropológiai osztályának vezetője az International Business Times-nak.
A szungiri lelőhelyen – amely egy szezonális vadásztábor lehetett – számos tárgyi leletet is találtak, többek között ruhákat és ékszereket. Ezen tárgyak segítségével az arcrekonstrukciót végző szakemberek fel is „öltöztették” a gyerekeket. A szungiriak feltehetően a mai Észak- és Kelet-Európa lakóinak ősei voltak. A kortársaink, valamint 30 ezer évvel ezelőtt élt emberek arcvonásai közötti jelentős eltérés nem meglepő, tekintve, hogy a ma élő emberekre is jellemző arc sajátosságai csak mintegy 10 ezer évvel ezelőtt alakultak ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap