Baktériumokkal mentik az olasz freskókat

Helyreállította: Pseudomonas stutzeri

A pisa-i ferdetorony melletti Camposanto tememtőben található Szent Efisio megtérését ábrázoló kép, Spinello Aretino toszkán mester alkotása a 14-15. században készített 2 ezer négyzetméternyi freskó része.

A freskók alkotói között Buonamico Buffalmacco, Piero di Puccio, Antonio Venziano, Spinello di Aretino és Benozzo Gozzoli, a pre-Rafaelita művészek kedvenceiként ismert mesterek találhatók.

A freskók különösen népszerűek voltak a 18-19. századi Grand Tourra induló angol arisztokraták körében, akik előszeretettel látogattak olasz remekműveket.

Pseudomonas stutzeri

A nitrogénkötő baktérium már többször is nagyon praktikusnak bizonyult. Svéd kutatók rájöttek, hogy ezüstöt képes kivonni az ércből és mintegy 200 nanométer átmérőjű színtiszta ezüstkristályok formájában elraktározza azt. Újabb kutatások szerint mészkő és márvány emlékművek megtisztítására is kiválóan használható. Elsőként az epidauruszi színház romjait kívánják megtisztítani a baktérium segítségével.

1944-ben amerikai bombatalálat érte a Camposantot. A háború utáni restauráls során a freskókat eltávolították a falakról és azbeszt kerethez kifeszített vászonra ragasztották. A ragasztó, az időjárás és az ammónium-karbonát tartalmú tisztítószer hatására a festék feloldódott és a képek egyre homályosabbak lettek.

A milánói egyetem Élelmiszer és Mikrobiológiai Tudomány és Technológiai tanszékének kutatói által kitalált eljárás során a Pseudomonas stutzeri baktérium lebontja a szerves anyagokat a freskón, s így beélesíti az idők során elhomályosodott képet.

Körülbelül 6-12 óra alatt a baktérium a festmény 80 százalékát megtisztította, a maradék területeken pedig enzimek segítségével végezték el a tisztítást.