Egy zágrábi tér neve kapcsán lángolt fel újra a vita Tito marsall megítéléséről 

A tanács 29 tagja szavazott az új név mellett, 20-an ellene voltak, egy tartózkodott. Azok, akik a Tito marsall tér eltörlésére szavaztak, azzal érveltek, hogy Tito antifasiszta volt ugyan, de egyúttal diktátor is. A kisebbség szerint azonban a néhai jugoszláv elnök az antifasiszta mozgalom vezetője volt Horvátországban, és a maga korában „nagy tekintélyű államférfinak” számított.

A Tito marsall tér átnevezéséről szóló vita évek óta húzódik, és azután került újra középpontba, hogy a májusi helyhatósági választásokon képviselők egy csoportja - támogatásáért cserébe - feltételként szabta az átnevezést Milan Bandic polgármesternek, akinek csak így lehetett többsége a városi tanácsban. A polgármester korábban népszavazást akart kiírni a névváltoztatásról.

Néhány napja antifasiszták is tüntettek a tér átnevezése ellen Zágrábban. Úgy vélték, a Tito által képviselt antifasizmusnak most is fontos helye van a világban. Mindazonáltal a tüntetés nem keltett jó benyomást, mert a 150 fős tömeg vörös csillagos jugoszláv, valamint sarlóval és kalapáccsal díszített kommunista zászlókkal vonult fel. Davor Bernardic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetője, aki maga is jelen volt, később kénytelen volt elhatárolódni a kommunista diktatúrákban használt önkényuralmi jelképek használatától.

Tito személyét illetően még ma is megoszlanak a vélemények Horvátországban. Két éve óriási botrányt okozott, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő hivatalba lépése utáni első intézkedése az volt, hogy azonnal eltávolíttatta Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök mellszobrát az elnöki hivatalból. Az elnök arra hivatkozott, hogy „Tito diktátor volt”. A mellszobron kívül elvitték az elnöki palotából a néhai kommunista vezető és felesége, Jovanka Broz összes ottani „hagyatékát” is. Az államfő intézkedését Stjepan Mesic és Ivo Josipovic korábbi elnökök is bírálták.

Tito 1892-ben született horvát apától és szlovén anyától Josip Broz néven, egy horvát kisfaluban, Kumrovecen. Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a szerveződő partizánerők parancsnoka lett. 1942 novemberében megalakította a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereget, majd a szovjetekkel együtt kiverte a németeket. A háború után az országot szovjet mintára szervezte át. Megszüntette a monarchiát, a vezetésből kiszorította a nem kommunistákat, majd személyi kultuszt épített ki.

Halála után Zágráb renegát horvátnak, Belgrád „szerbfalónak” minősítette. Horvát bírálói nem bocsátják meg neki a „horvát tavasz” 1972-es elfojtását, a szerbek pedig az 1974-es alkotmányt. Évtizedekig az ő személye tartotta össze a délszláv államalakulatot, a halála után kirobbant nemzetiségi ellentétek egy évtizeddel később véres polgárháborúhoz, Jugoszlávia széteséséhez vezettek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?