Ősi egyiptomi fáraó lehet az első ismert „óriás”

Számos nép ősi mítoszai őrizték meg az „óriások” emlékét a skandináv népek legendáitól kezdve a görög mitológia titánjaiig bezárólag, de még a Bibliában is több helyen bukkannak fel. Mózes első könyvében (6,4) például ezt láthatjuk: „Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik – sőt még azután is –, óriások éltek a földön. Ők voltak az ősidők nagy hírű vitézei.”

Természetesen nem tudhatjuk, kikről is szólnak pontosan az ókori elbeszélések, régészeti leletek mindezidáig nem erősítették meg a legendák főhőseinek létét, habár 1869-ben a New York állambeli Cardiffban kútásás közben rátaláltak egy három méteres, megkövült alakra, ám három hónappal később kiderült, hogy egy ritka jól sikerült átverésről volt szó.

1901-ben az egyiptomi Beit Khallafnál feltártak egy királyi környezetben eltemetett emberi maradványt, amelyet a szakértők időben az egyiptomi második és harmadik dinasztia határára, vagyis Kr. e. 2700 körülre datáltak. A mai viszonylatban is kifejezetten magasnak, az ókori átlagmagassághoz képest pedig feltűnően óriásnak tekinthető, 1,987 méteres egyént sokan Szanaht egyiptomi fáraóval szokták azonosítani. A Kr. e. 2650 körül uralkodó királyról igen keveset tudunk, egyes források szerint az ő országlása idején indítottak kereskedelmi expedíciókat a Sínai-félsziget ásványkincsei, különösen a türkiz beszerzése érdekében.

Az eddigi kutatások szerint az Egyiptomban feltárt, mumifikált maradványok esetében az átlagmagasság a korszakban 1,65-1,7 méter lehetett, magyarázta a Live Science-nek Michael Habicht, a Zürichi Egyetem munkatársa. Az egyiptomi fáraóknak minőségileg és mennyiségileg is lényegesen több étel állt rendelkezésükre, valamint az egészségi állapotuk is nagyságrendekkel lehetett jobb a korszak átlagembereinél, ezért általában magasabbak is voltak. A Szanahtnál több mint ezer évvel később élt II. Ramszesz a maga 175 centiméterével kifejezetten égimeszelőnek számított, ám meg sem közelítette egykori elődje magasságát.

A The Lancet Diabetes & Endocrinology szakmai folyóiratban megjelent tanulmányban Habicht és kollégái újból elemzés alá vették Szanaht állítólagos maradványait. A csontok, valamint a koponya vizsgálatai után azt állítják, hogy a 4700 évvel ezelőtt élt egyén maradványai egyértelműen a gigantizmus jeleit mutatják. Az eddig feltárt fáraók között még nem találtak olyan személyt, akinél hasonló tünetek mutatkoztak volna, mindemellett minden bizonnyal ez lehet a történelem legrégebbi emberi maradványa, ahol a szakértők kimutatták az óriásnövés jeleit. „A betegség ókori megjelenése és evolúciós fejlődésének tanulmányozása a mai gyógyszerek előállításának szempontjából is kiemelkedően fontos” – mondta Habicht.

A növekedési hormon túltermelődését gyermekkorban gigantizmusnak (óriásnövésnek) hívjuk, felnőttkorban az akromegália kifejezéssel illetjük. A betegség lényege, hogy az agyalapi mirigy (hipofízis) túlzott mennyiségű növekedési hormont állít elő egy jóindulatú daganat következtében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés