Az alkotmánybíróságig jutott Hitler szülőházának ügye

Az egykori tulajdonos azt nehezményezi, hogy a ház átalakításáról szóló javaslatait nem vették komolyan, ő "semlegesen" szeretné használni az épületet. Úgy vélte, hogy a ház állami kisajátítása nem a megfelelő eszköz arra, hogy megakadályozzák szélsőséges csoportok oda zarándoklását. "Nem egyértelmű, hogy miért a tulajdonos cseréjével gondolták ezt megoldani" - közölte az egykori tulajdonos ügyvédje. Az alkotmánybíróság határozata néhány hét múlva várható.

Hitler 1889-ben született az osztrák-német határon fekvő kisvárosban. A nagyméretű saroképület, amelyben élete első éveit töltötte, 1938-ig egy helyi család tulajdonában volt. Akkor vásárolta meg a náci diktátor egyik bizalmasa, Martin Bormann. A nácik felújították és "kulturális központot" alakítottak ki benne. A házat 1952-ben vásárolta vissza az eredeti tulajdonos, aki később bérbe adta.

Működött a falai között iskola és bank is, majd 1972-ben az állam bérelte, hogy sérült embereknek alakítson ki otthont benne. Az épület azóta áll üresen, gazdája azonban így is pénzt keresett vele, a belügyminisztérium és Braunau városa ugyanis havi mintegy 4700 euró bérleti díjat fizetett neki a Die Presse című osztrák lap korábbi híre szerint.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter korábban több alkalommal a ház lebontása vagy teljes átalakítása mellett állt ki. A belügyminisztérium által felállított szakértői bizottság is a náci diktátor szülőházának átalakítását és nem a lebontását javasolta. Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ausztriai csoportja is Hitler szülőházának lerombolása ellen foglalt állást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról