A csibcsák aranytutaja lehet a kulcsa El Dorado legendájának
2017. május 15. 17:35
El Dorado legendája azt követően született meg, hogy a spanyol hódítók megérkeztek a csibcsa (vagy muiszka) néptörzs területére, és elterjesztették, hogy mélyen a kolumbiai hegyekben létezik egy aranyváros. El Dorado legendája azóta számos kincsvadászt és kalandort vonzott Dél-Amerikába, ám kiderült, város vagy birodalom helyett csak egy emberről van szó.
Korábban
A csibcsák az inkákat megelőzően a legfejlettebb politikai rendszert építették ki Dél-Amerikában. Az általuk uralt terület a Zuila folyótól délre egészen a mai Pasto városáig, illetve nyugaton az Atrato folyó forrásaitól nyugatra a mai Bogotáig terjedt, és feltételezések szerint 47 ezer négyzetkilométeren terült el. Államukat a spanyol konkvisztádorok hódítása söpörte el a 16. század közepén.
El Dorado legendájának kiindulópontját a csicsbák szertartása adta, amelyről Juan Rodriguez Freyle az 1630-as években számolt be: eszerint Kolumbia hegyei között a csibcsák egy csodálatos fekvésű tónál (a Guatavita-tónál) mutatják be áldozatukat a Napistennek. A törzsi vezető (zipa) testét bekenik gyantával, majd aranyporral fújják be. Ezt követően tutajjal a tó közepére eveznek, ahol előbb arany kincsekkel megtöltött kosarakat dobnak a vízbe, majd amikor a felkelő nap első sugara megcsillan a testén, az „aranyozott ember” (El Dorado szó szerint azt jelenti: a Bearanyozott) is a tóba ugrik.
El Dorado legendája mögött idővel egy várost, később egy királyságot, majd végül egy egész birodalmat sejtettek, végképp elszakadva a Bearanyozotthoz köthető rítustól. Az El Dorado-legenda talán legismertebb szimbóluma a muiszka (csibcsa) aranytutaj, amelyet 1969-ben fedezett fel három földműves, nem messze Bogotától. A 19,5-szer 10,1 centiméteres áldozati tárgyat valamikor 600 és 1600 között készítették. Érdekesség, hogy 1856-ban, Bogotától nem messze egy barlangban már találtak egy hasonló leletet, amely azonban korántsem kapott akkora hírverést, mint az 1969-ben felfedezett aranytárgy.
A négy legfejlettebb prekolumbián amerikai civilizáció között számon tartott csibcsa kultúra elsősorban fejlett aranyművességéről volt ismert. A híres, viaszveszejtéses öntéssel megalkotott, kis mennyiségű rezet is tartalmazó tutaj is nagyrészt aranyból készült, és azt ábrázolja, amint az új törzsfőnök, a zipa testét a beavatási szertartás során bevonják arannyal, majd szintén alaposan kidekorált előkelőkkel körülvéve aranytárgyakat ajánl fel Guatavita istennőnek. A tárgy a bogotai Aranymúzeumban tekinthető meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
