2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Guyon Richárd biztos volt a sikerben, előre megírta győzelmi jelentését a branyiszkói áttörés előtt

2017. március 31. 09:45 MTI

Kétszáznégy éve, 1813. március 31-én született az angliai Bath városában gróf Richard de Beaufré Guyon, azaz Guyon Richárd gróf, az 1848-49-es magyar szabadságharc tábornoka.

Francia hugenotta eredetű főnemesi család sarja volt, és őseihez hasonlóan ő is katona lett. Előbb Portugáliában hadakozott, majd 1834-ben belépett az osztrák császári hadsereg 2. huszárezredébe hadnagynak. 1838-ban elvette az ezred másodtulajdonosa, báró Splényi Ignác lovassági tábornok Mária nevű lányát. Apósa halála után, 1840-ben kilépett a seregből, és Bars vármegyében gazdálkodott.

A szabadságharc kezdetekor a mozgó nemzetőrséghez csatlakozott, szeptemberben őrnagyi rangban kinevezték a 2. Pest-Pilis-Solt vármegyei önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnokává. Egysége élén ott volt a győztes pákozdi és a vesztes schwechati csatában, az utóbbiban az egyetlen magyar siker, Mannswörth bevétele az ő nevéhez fűződik. Bátorságáért Kossuth Lajos ezredessé léptette elő, két sikeres utóvéd ütközet után a fel-dunai hadsereg nádasi, majd tartalék dandárjának lett a parancsnoka.

Az osztrák főparancsnok, Windisch-Grätz decemberi támadásakor magára hagyatva kellett, hogy felvegye a küzdelmet Balthaza Simunich osztrák tábornokkal, és december 16-án súlyos vereséget szenvedett. Guyon helyzetéért Görgey Artúrt hibáztatta, ettől az időponttól datálódott ellenségeskedésük, amely később sok zavart okozott a magyar hadvezetésben.

A főváros 1849. januári feladása után a Görgey parancsnoksága alatt álló fel-dunai hadtest Vác és a felföldi bányavárosok felé indult, hogy megakadályozza az osztrák támadást a kormány székhelye, Debrecen ellen. Az utóvédet a hadosztályparancsnokká kinevezett Guyon vezette, de Szélaknánál, Selmecbányánál és Hodrusbányánál is vereséget szenvedett, így a bekerítéstől fenyegetett Görgeynek ki kellett ürítenie a bányavárosokat. Görgey északra, Kassa felé indult, de ehhez át kellett törni az ellenség által megszállt Branyiszkói-hágón. A feladat Guyonra hárult, aki 1849. február 5-én a szabadságharc egyik ragyogó katonai sikerét aratta.

A 758 méter magasan húzódó, meredek hágót a védők barikádokkal tették valóságos erődítménnyé. Az első roham kudarca után Guyon, aki annyira biztos volt a sikerben, hogy előre megírta győzelmi jelentését, maga állt a támadók élére. A katonáknak sajátos nyelvezetével adta ki a parancsot: „Vorwärts dupla lénung, rückwärts kartács schiessen” - azaz ha előrementek, dupla zsoldot, ha menekültök, kartácsot kaptok. Az ellenséget szuronyrohammal vetették ki mind a 23 állásából, és éjfélre nyitva állt az út Kassa felé. Görgey hadteste így egyesülhetett a Tisza mögött felvonult fősereggel, megkezdődhetett a győzelmes tavaszi hadjárat.

A vesztes kápolnai csata után, az 1849. március 3-i tiszafüredi zendülésben Guyon egyedüli főtisztként állt a lengyel Henryk Dembinski mellé, válaszul a fővezérré kinevezett Görgey négy nap múlva feloszlatta Guyon hadosztályát. Kossuth a branyiszkói győzőt március 15-én vezérőrnaggyá és az osztrákok által körülzárt Komárom várparancsnokává nevezte ki, de Guyon csak április 20-án, magát az ostromgyűrűn átvágva tudott bejutni. A várat mindaddig megvédte, amíg megérkezett a felszabadító sereg, de ellentétbe került a katonai és a polgári vezetéssel, ezért Görgey május 28-án felmentette. A sértett Guyon kérte a leszerelését, de Kossuth meggyőzte, hogy a déli hadszíntéren folytassa szolgálatát. Július 1-jén elfoglalta Aradot, július 14-én Kishegyesnél győzelmet aratott a horvát Jellasics József csapatai fölött, a Titeli-fennsík elleni támadása azonban július 23-án kudarcba fulladt.

A hónap végén csatlakozott a Szeged környékén összevont magyar főerőkhöz. Augusztus 3-án Ókécskénél meghiúsította az ellenség átkelését a Tiszán, de két nap múlva már vissza kellett vonulnia. Az augusztus 9-i temesvári csatában Bem József sebesülése után rövid ideig ő volt a magyar sereg főparancsnoka. A szétzilálódott sereget azonban nem sikerült összefognia, és augusztus 17-én Bemmel együtt emigrált.

Guyont Kossuth október 28-án Vidinben altábornaggyá léptette elő, miközben Pesten az osztrák hadbíróság in effigie (távollétében) halálra ítélte. A tábornok áttért a muzulmán hitre, és Kursid pasa néven török szolgálatba lépett. Damaszkuszban 1850-ben elfojtott egy felkelést, és úrrá lett egy aleppói zendülésen is. Az 1853-ban kitört krími háborúban az anatóliai török csapatok vezérkari főnöke volt, ő dolgozta ki az 1854. augusztusi kuruderei ütközet haditervét, amelyet a törökök a csapatok fegyelmezetlensége és a tisztek alkalmatlansága miatt elvesztettek. 1855-ben Iszmail pasával, azaz Kmety György honvédtábornok társával együtt védték az oroszok ellen a karszi erődöt, annak feladása után átvágták magukat az ostromlókon.

Guyont udvari intrikák nyomán leváltották, 1856. október 11-én mérgezés vagy ételmérgezés miatt halt meg Isztambulban. A Haydarpasa temetőben található sírjának magyar felirata így szól: „Itt nyugszik Guyon Richard gróf, Török Fő-tábornok, Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Guyon sírja TörökországbanEmléktábla Guyon Richérd szülőházán, Barth városábanA branyiszkói csata ábrázolása egy 19. századi festményen

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár