"Hagyjátok egy kicsit jobbnak magatok után a világot, mint ahogy ti kaptátok"

Módszere a folyamatos cselekedve tanulás, a cserkészmódszer; felismerte a megtartó és vidám közösség fontosságát, a jó hangulatú és tartalmas közös munkában és játékban rejlő személyiségformáló lehetőségeket. Olyan programok szervezését javasolta, felelősségteljes feladatokkal, amelyek kitartásra, kötelességtudatra, szolgálatkészségre nevelik a fiatalokat. Baden Powell azt kérte a cserkészektől: "Hagyjátok egy kicsit jobbnak magatok után a világot, mint ahogy ti kaptátok".

A Cserkészet fiúknak című kötet írása közben a gyakorlatban is kipróbálta elképzeléseit: 1907. augusztus 1-jétől 22 különböző társadalmi helyzetű fiú számára szervezett tábort Brownsea szigetén, hagyományosan ezt tekintik a cserkészet kezdetének. A fiúkat, akik között volt elitiskola diákja és munkáscsalád fia is, Bi-Pi 5-6 fős csoportokra, őrsökre osztotta és a legidősebbet tette meg vezetőnek. Ez a kisközösségi rendszer a mai napig él, összetartó őrsöket és felelős vezetőket nevel.

A cserkészet viharos gyorsasággal terjedt a szigetországban, majd hamarosan világszerte. Magyarországon 1912. december 28-án a református egyház budapesti Kálvin téri épületében alakult meg a Magyar Cserkészszövetség, s - 41 év kényszerű megszakítással - a mai napig működik. Közel 250 cserkészcsapatnak több mint nyolcezer tagja van, az újjáalakulás óta mintegy 50 ezer fiatal tett cserkészfogadalmat), a szövetség együttműködik a külföldön ténykedő magyar cserkészszövetségekkel is.

A cserkészet hazai története a nagybecskereki gimnázium értesítőjével indult, ebben tette közzé Králik László tanár Baden-Powell könyve egyes részleteinek fordítását, illetve a mozgalmat elemző publikációját. Az ismertető nyomán országszerte megindult a szervezőmunka, az első csapatok még abban az évben megalakultak, a Magyar Cserkészszövetség elnöke Papp Gyula lett. Az első főcserkész 1922-ben a volt miniszterelnök Teleki Pál lett, aki 1923-tól haláláig a tiszteletbeli főcserkész címet viselte.

A magyar cserkészek először 1924-ben a koppenhágai dzsemborin vettek részt (ez a világ cserkészmozgalmának legnagyobb eseménye, táborozással egybekötött nemzetközi cserkész-összejövetel), s a versenyeken a brit és amerikai cserkészek mögött harmadik helyen végeztek. A Magyar Cserkészszövetség 1927-ben hozta létre első cserkészparkját a Hárshegyen, ahol a vezetőket is képezték. 1933-ban a 4. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn rendezték meg, az eseményen 46 ország 26 ezer cserkésze vett részt és jelen volt a mozgalom alapítója, Baden-Powell is.

A második világháború után a cserkészet helyzete megnehezült: a Magyar Kommunista Párt már 1945 elején kísérletet tett a gyerekek kommunista gyermekszervezetben történő szervezésére, a cserkészet konkurenciájának kialakítására. A "fordulat évében", 1948. június 27-én a cserkészmozgalmat egyesítették a Magyar Úttörők Szövetségével, ezzel a gyakorlatban megszűnt. A cserkészet az emigrációban élt tovább, itthon csak a rendszerváltás idején szerveződhetett újjá.

A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság, 1990. július 23-án pedig ismét tagjai közé fogadta a Cserkész Világszövetség, magyar cserkészek 1991-ben vettek ismét részt világdzsemborin. A szövetség tíz cserkészkerületből épül fel, a kerületek körzetekre tagolódnak, itt működnek a cserkészcsapatok. Léteznek szakágak is, ilyen a vízi cserkész és a repülős cserkész szakág, amelyekben a cserkészek érdeklődési körük szerint vehetnek részt.

A cserkészmozgalom jelenleg a világ egyik legnagyobb ifjúsági mozgalma, amely 216 országban mintegy 40 millió fiatalt fog össze. A két nagy ernyőszervezet a Cserkész Világszövetség és a Cserkészlány Világszövetség, ezektől függetlenül, de velük kapcsolatot tartva működik a Nemzetközi Cserkész Testvériség, amelynek 70 országban vannak tagjai.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?