„Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat!”

2016. december 19. 11:07

Az elnyomást jelképező betonszörny közel 30 éven állt Berlinben. Ronald Reagan, az újonnan megválasztott amerikai elnök első külpolitikai intézkedései között sokat tett Kelet-és Nyugat-Németország egységesítéséért és a fal lebontásáért.

Korábban

A berlini fal a kétpólusú világrend jelképévé vált a hidegháború évtizedei alatt. Bár az építési munkálatokat 1961-ben kezdték meg, a fal műszaki kiépítettségének végleges állapotát a nyolcvanas évek elejére érte el.

1961. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszakán szögesdróttal elválasztották Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A betonszörny árnyékában családok szakadtak szét, emberek haltak meg. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomás egyik fő szimbólumává vált.

A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává vált. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatók. A fal egy-egy darabját emlékműként őrzik a világban, köztük hazánkban is, a Terror Háza előtt.

Hogyan vált lehetővé a határok megszüntetése? Milyen döntések sora vezetett idáig a Szovjetunióban, Lengyelországban, Kelet-és Nyugat-Németországban, illetve Amerikában? A 80-as évek Amerikája című műsorban politikai és katonai szakértők, újságírók a berlini fal lebontásának és az ahhoz vezető rögös út történetét is felidézik. A műsor hétköznap esténként 22 órakor látható a Spektrumon.