Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára

2004. május 21. 12:25

1978-ban augusztus 6-át - Hirosima atombombázásának évfordulóját - a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánították. Az első atombombát 1945. augusztus 6-án dobták le az amerikaiak a japán városra, s a robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számáról csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 443 név szerepel, a sugárfertőzések okozta károsodások pedig a mai napig szedik az áldozatokat. A már történelminek is nevezhető atomkort e dátumtól számítják. 1970. március 5-én lépett hatályba az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Atomsorompó Szerződés. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá. 2000 májusában az öt nukleáris nagyhatalom nyilatkozatban erősítette meg azt az eltökéltségét, hogy erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
• Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
• Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
• Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
• Nem hiába kapta a „Lucky” becenevet a jég hátán is megélő New York-i maffiavezér
• Bizalmatlansággal és németbarátsággal kellett megküzdenie a II. világháborúból kilépni akaró miniszterelnöknek