A jódozott só bebörtönzött orvos-hőse
2016. június 28. 11:24 Hajagos Csaba
Egy magyarországi hős, felfedező és újító a 20. század második feléből a Kecskeméti Katona József Múzeum Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteménye kamarakiállításán.
Korábban
Szabó Géza 1920. január 3-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen huszonnégy évesen szerzett általános orvosi diplomát. 1945-től 1947-ig alma matere Kórbonctani és Kórszövettani Intézetének gyakornoka volt. Ezután egy évig a makói kórház belgyógyász alorvosa. 1948-tól 1950-ig az Országos Közegészségügyi Intézet Népélelmezési Kutató Osztálya Golyvakutató Állomás kutatóorvosa. A magyarországi golyva, azaz a pajzsmirigy kóros megnagyobbodása kapcsán folytatott kutatás vezető személyisége volt; Demeczky Mihállyal új, széles körben elterjedt, rendkívül érzékeny jódmeghatározást dolgozott ki, és alkalmazott elsőként az ivóvíz, a talaj és a konyhasó jódmeghatározására. Így sikerült azt is elérniük, hogy – kiemelt állami közegészségügyi programként - a jódozott konyhai sót a Budapest-Kőbányai FÜSZÉRT- központban nagy mennyiségekben állítsák elő és juttassák el a vidék jódhiányban szenvedő lakosságához. Rövid ideig az OKI Tájegészségügyi Osztályának kutatóorvosa, majd 1951-től 1957-ig osztályvezetője.
Az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc idején a Kispesti Nemzeti Bizottság egyik vezetője és az OKI forradalmi bizottságának titkára volt. A forradalom leverése után fegyelmivel elbocsátották, 1957 augusztusában letartóztatták, majd előzetes őrizet után két és fél év börtönre ítélték. Amnesztiával szabadult, de Budapestet el kellett hagynia.
A kecskeméti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás higiénikus orvosa volt 1959-től 1964-ig. 1964 és 1975 között a Kecskeméti Konzervgyár, majd 1980-ig az Építőipari Vállalat üzemorvosa volt. Téglagyár utcai lakásában általános orvosi magánrendelőt nyitott, ahol csak jelképes összegért rendelt, ezért a ˮszegények orvosának” is nevezték. Politikai indítású mellőzöttsége miatt a tudományos életbe is csak később térhetett vissza; 1991-ben védte meg kandidátusi értekezését. 2012-ben halt meg Kecskeméten, mint közmegbecsülésnek örvendő személyiség.
A Kecskeméti Katona József Múzeum Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményének új időszakos kamara kiállítása emléket állít a legújabb kori hazai orvoslás története egy kiváló alakjának, aki egyúttal maga is aktív szerepet játszott a hat évtizeddel ezelőtti népfelkelés és szabadságharc heteiben, s amelyért nem sokkal később ő is kirekesztést szenvedett. Csaknem négy évtized múltán rehabilitálták és megkapta az 56-os emlékérmet.

A kamarakiállítás a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával készült. A kiállítás kurátorai: Mészáros Ágnes néprajzkutató és Hajagos Csaba történész- muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


régészet
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Miről mesél egy 1200 éves edény?
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap