2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

III. Richárd után újabb angol király maradványait fedezhetik fel

2016. június 14. 13:43 MTI

I. Henrik angol király (1068-1135), Hódító Vilmos negyedik fia sírja után kezdtek kutatnak brit régészek az egykori readingi apátság területén. A normann hódítás utáni Angliát megszilárdító I. Henrik sírjának felkutatását Philippa Langley kezdeményezte, aki a III. Richárd brit király földi maradványainak 2012-es megtalálásával végződő régészeti programot is vezette.

Az I. Henrik által 1121-ben alapított readingi kolostor és apátság a középkori Anglia egyik leggazdagabb és legnagyobb zarándokhelye volt. Az 1135-ben Franciaországban meghalt uralkodó holttestét visszaszállították a szigetországba, és az apátság főoltáránál temették el. Itt talált végső nyughelyre második felesége, Adeliza is - olvasható a The Guardian brit napilapban.

Az apátság nagy részét lerombolták 1538-ban, amikor VIII. Henrik a katolikus egyházzal szakítva elrendelte a kolostorok felszámolását. A épületek maradványait kifosztották, építőköveit, ablakait széthordták, máshol használták fel. Az apátság területének egy részén húzták fel a város önkormányzatának épületét a 18. században, a 19. században a St. James templomot és iskolát, valamint a városi börtönt is, amelynek leghíresebb foglya Oscar Wilde író volt.

A normann hódítás utáni Angliát megszilárdító I. Henrik sírjának felkutatását Philippa Langley kezdeményezte, aki a III. Richárd brit király földi maradványainak 2012-es megtalálásával végződő régészeti programot is vezette. A 1,3 millió fontos költségvetésű program első szakaszában a régészek a héten elkezdték földradarral pásztázni az apátsági romokat és a környező területeket, hogy azonosítsák az apátság főoltárának egykori helyét.

Még ha találnak is csontokat, azonosításuk nagyon bonyolult lesz, mert az apátság területére az évszázadok során sokakat eltemettek, és I. Henrik maradványai három évszázaddal korábbiak, mint III. Richárd csontjai, amelyeket DNS-vizsgálattal és ma is élő leszármazottainak felkutatásával és DNS-vizsgálatával azonosítottak. Ráadásul a legendák szerint I. Henriket ezüstkoporsóban temetették el, amely kincsvadászokat is vonzhatott a térségbe. 19. századi történetek szólnak arról, hogy találtak egy téglákból épült sírboltot, amelyet sírrablók kifosztottak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár