Meghalt Rudolf Höss auschwitzi borbélya 

Az idős férfit vasárnap érte a halál. Paczynski, a 121-es számú fogoly az Auschwitz felszabadításának 70. évfordulóján, 2015 januárjában tartott megemlékezésen azt mondta, még ma is csukott szemmel le tudná vágni Höss haját. Az 1940 júniusában a lengyel politikai foglyok első szállítmányával érkező férfi nem tudta, miért őt választotta Höss: "Nyolc-tíz varsói hivatásos fodrász is volt köztünk, és Höss nekem, a gyakornoknak parancsolta meg, hogy vágjam le a haját" - mesélte a túlélő az AFP-nek a megemlékezésen.

"Remegett a kezem, ám a parancs az parancs, el kellett végeznem a munkát. A frizura egyszerű, németes volt. A szerszámaim rendben voltak, a kollégáim jól megélezték a borotvámat" - mondta Paczynski. Arra a kérdésre, hogy nem jutott-e eszébe a borotvával megölni Hösst, azt válaszolta, nem volt bolond, tisztában volt a következményekkel: "Ha elvágtam volna a torkát, a tábor foglyainak felét kivégezték volna".

Hösst a háború után halálra ítélték, 1947-ben felakasztották a Lengyelország déli részén felállított egykori náci koncentrációs tábor területén, ahol 1940 és 1945 között több mint 1,1 millió embert gyilkoltak meg.

Paczynskia háború után mérnöki tanulmányokat folytatott, tanár lett. Nyugdíjba vonulása után élete végéig Krakkóban élt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2022

• Bizarr adók a történelemből
• Alba hercegnő mesés élete
• Gustave Courbet, a provokatőr
• Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben
• Régi budai szüretek
• Amerika a terroristák célkeresztjében
• A pápák első munkanapjai
• Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal
• Zene a szerelem oltárán: Alma Mahler