7 végzetes pillanat

A Batthyány-kormány

2003. április 7. 05:30

A felelős magyar kormány felállítását már Kossuth Lajos is követelte a pozsonyi diétán elmondott március 3-i beszédében. Az alsótábla azonnal elfogadta a polgári átalakulást sürgető felirati javaslatot, a halogató magatartást tanúsító felsőtábla azonban csak a bécsi forradalom hírére, március 14-én engedett a nyomásnak. Az országgyűlés két táblájának küldöttsége március 15-én vitte a dokumentumot Bécsbe az uralkodó elé. 1848. április 7-én V. Ferdinánd király aláírta az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.

A Batthyány-kormány
A felelős magyar kormány felállítását már Kossuth Lajos is követelte a pozsonyi diétán elmondott március 3-i beszédében. Az alsótábla azonnal elfogadta a polgári átalakulást sürgető felirati javaslatot, a halogató magatartást tanúsító felsőtábla azonban csak a bécsi forradalom hírére, március 14-én engedett a nyomásnak. Az országgyűlés két táblájának küldöttsége március 15-én vitte a dokumentumot Bécsbe az uralkodó elé.

A körülmények megváltozása folytán a delegáció már Batthyány Lajos gróf azonnali miniszterelnöki kinevezését és István nádor teljhatalommal való felruházását követelte, sőt - addig példátlan módon - útban Bécs felé, már a hajón megfogalmazták a királyi választ is. V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldötteket, de a lényegi döntéseket hozó Államtanács a leirat Kossuth által készített tervezetéből kihagyta Batthyány nevét és a törvények feltétlen szentesítésének ígéretét. A válságos helyzetben István nádor, mint Magyarország teljhatalmú helytartója a király szóbeli belegyezésével kinevezte miniszterelnökké Batthyányt. Eme "legális, de nem lojális", az Államtanácsot megkerülő lépés miatt vonta kétségbe később a bécsi udvar az innen induló események törvényességét, végeztette ki Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort.

Batthyány a radikális fordulatot vett pesti események miatt március 23-án terjesztette kormányának névsorát az alsótábla elé, úgy, hogy a jelöltek közül többek beleegyezését kikérni sem volt ideje. Másnap Batthyány Bécsbe utazott a felelős minisztérium megalakításáról szóló törvénnyel. Az Államtanács által készített, válaszul kapott királyi leirat fenntartotta a kancellária felügyeletét a kormány felett, csak a jelenlegi nádornak biztosította a teljhatalmat a király távollétének idejére, követelte az osztrák államadósságok egy részének átvállalását és a magyar bevételek befizetését a közös kincstárba, végül feleslegesnek minősítette a magyar hadügyminisztérium létét.

Március 29-én, a két tábla együttes ülésén olvasták fel a leiratot, amely hatalmas felháborodást váltott ki: a pozsonyi ifjúság máglyán égette el, Pesten zavargások törtek ki, Batthyány pedig tiltakozásul bejelentette lemondását. A megrettent Államtanács március 30-án visszakozott: lemondott a magyar önállóság korlátozásáról, annyi kitétellel, hogy a nádor sérthetetlensége csak a mostani nádort illeti meg, s fenntartva a kikötést, hogy csak az uralkodó nevezheti ki a tiszteket és dönthet a hadsereg határon túli felhasználásáról. Az újabb választ március 31-én olvasták fel a pozsonyi országgyűlésben, ujjongó lelkesedés közepette. Batthyány április 2-án benyújtotta kormánya névsorát a nádornak, aki azt másnap felterjesztette Bécsbe, s az uralkodó április 7-én aláírta a dokumentumot.

1848. április 10-én az esti órákban megérkezett gőzhajón V. Ferdinánd és felesége az országgyűlés színhelyére. Másnap reggel a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc és Esterházy Pál letették az esküt, ezzel hivatalba lépett Magyarország első felelős kormánya.

Az első felelős magyar kormány összetétele a következő volt: miniszterelnök: Batthyány Lajos gr. ; miniszterek: Szemere Bertalan (belügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Mészáros Lázár (hadügy), Széchenyi István gr. (közlekedés), Eötvös József br. (vallás és nevelésügy), Klauzál Gábor (földművelés, ipar, kereskedelem), Deák Ferenc (igazságügy), Esterházy Pál hg. (a király személye körüli ügyek). A kormánynak négy főnemes és öt köznemes tagja volt, összetétele tükrözte a politikai irányzatokat és felfogásokat a liberális balszárnytól a dinasztia iránti lojális magatartásig.

MTI

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!