A rómaiaknak ellenállt, az Iszlám Állam szétdúlta

Irina Bokova, a világszervezet Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) igazgatója a támadást fordulópontnak nevezte az Irakban elkezdett dzsihadista kulturális tisztogatás borzasztó stratégiájában. Hatra mintegy 110 kilométerre délnyugatra fekszik Moszultól, a dzsihadisták fellegvárától. Az egykor a Pártus Birodalom befolyása alá tartozó erődített város tornyokkal megerősített, magas, vastag falainak köszönhetően két alkalommal, i. sz. 116-ban és 198-ban is ellenállt a római inváziónak.

A több mint kétezer évvel ezelőtt emelt ókori város jó állapotban lévő maradványai 1985 óta számítanak a kulturális világörökség részének. Nem világos, hogy a történelmi emlékhelyet pontosan mikor dúlták szét a vandál szélsőségesek. Az iraki kormányzat szombaton tájékoztatta a Reuters brit hírügynökséget arról, hogy az Iszlám Állam tagjai a régészeti emlékeket dózerolják Hatrában.

Az Iszlám Állam januárban és februárban Moszulban tett tönkre felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat és könyvtári könyveket, mert eretnekségnek tekinti ezeket. A dzsihadista csoport csütörtökön az észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait dúlta szét, és Abdelamir Hamdani iraki régész, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa már akkor úgy nyilatkozott, hogy "egyértelműen Hatra lesz a következő célpont, ez csak idő kérdése".

Az iraki kormány eközben vizsgálja azokat az információkat, amelyek szerint az ország északi részén lévő újabb értékes régészeti lelőhely került a dzsihadisták célpontjába. Adel Sirsab turisztikai és régiségekért felelős miniszter az AP hírügynökségnek kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az IÁ tagjai ezúttal Horszábád romjait dúlják szét, és megsemmisítik az ottani műalkotásokat. Szemtanúk állítása szerint a szélsőséges iszlamisták már meg is kezdték a rombolást azon a helyen.

Az asszír keresztények lakta Horszábád falu mellett találhatóak a történelmi értékű romok. A bibliában Szargon néven emlegetett II. Sarrukín asszír király i. e. 717-ben kezdte építeni az akkor Dúr-Sarrukín (Sarrukín-erőd) nevet viselő királyi székhelyet, amelyet i. e. 706-ban avattak fel. Az uralkodói rezidenciát, palotát, templomot magába foglaló főváros azonban csak egy évig töltötte be e központi szerepét, ugyanis i. e. 705-ben a király meghalt. A XIX. században megkezdett, majd a XX. század húszas és harmincas éveiben végzett feltárások révén felszínre került leletek ma bagdadi, párizsi, londoni és chicagói múzeumokban láthatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye