Nem Homérosz írhatta az Iliászt

Az ismert ókori történetíró, az Iliász és az Odüsszeia szerzője, Homérosz valójában nem egy létező személy, állítja tavaly megjelent könyvében Adam Nicolson. A Homéroszt tanulmányozó kutató szerint az említett két mű eredete i. e. 2000-re, vagyis több mint egy évezreddel korábbra tehető, mint ahogy azt az elfogadott nézet tartja.

Az nem újkeletű feltételezés, hogy Homérosz nem is élt, az azonban igen, hogy fő művei több mint ezer évvel korábban keletkezhettek. A széles körben elfogadott hipotézis szerint az Iliász, valamint az Odüsszeia történetei i. e. 13. századi hagyományokra vezethetők vissza. Egy 2013-as kutatás az előbbi megszületésének pontos idejét hozzávetőlegesen i. e. 762-re datálta.

Az ókori görög költőről a hagyomány úgy tartja, hogy az i. e. 8. században élt és alkotott, azonban Nicolson szerint Homérosz nem létezett; a szájról szájra terjedő mítoszok egyfajta hagyományként fejlődtek, s a történetek folyamatosan csiszolódtak az eltelt évszázadok során. Nagyon kevés információnk van arról, hogy ki vagy mi volt egyáltalán Homérosz, de már az ókori görögök is úgy vélték, hogy ő volt az első nagy epikus költő. Egyes beszámolók szerint Homérosz egy vak poéta volt, aki valamikor 1102 és 850 között élt.

Az ókori görög énekes mesemondók és dalnokok idővel Homeridae néven bukkantak fel, ami kísértetiesen hasonlít a Homérosz névre, s a kutató úgy véli, a csoportosulás nevéből eredeztethető a poéta neve. A kutatás jelenlegi álláspontja szerint valóban van kapcsolat a két név között, azonban éppen, hogy Homérosz nevéből származik a Chios szigeti csoportosulás, és nem fordítva.

Homérosz személye és munkássága körül valóban sok a rejtély és a köd: például a legkorábbi írott műveket, amelyeket Homérosznak tulajdonítanak, i. e. 200-150 körül élt görög egyiptomiak mumifikálódott maradványai mellett találták. A legrégebbi teljes Iliász-kéziratra pedig Velencében a dózse könyvtárában bukkantak, s i. sz. 900-ra datálják. Nicolson szerint a Bizáncban keletkezett kézirat széljegyzetein olyan nyomok találhatók, amelyek az ókori költemény eredetére utalnak, s az ő elképzeléseit támasztják alá.

"Ezekből a rövid közlésekből az olvasható ki, hogy a korai időkben nem egyféle Iliász létezett, még nem jegyezték le az egyetlen hiteles szöveget, hanem a Földközi-tenger térségében többféle változat élt" - mondta a brit kutató.

Nicolson tíz évvel ezelőtt kezdett el érdeklődni a kérdéskör iránt, amikor kezébe vette az Odüsszeiát, miközben a viharban megrongálódott jachtja javítására várakozott. Kutatásai szerint a Homéroszhoz köthető versek többségének eredete i. e. 2000 környékére tehető. Szerinte a Homérosz műveiben fellelhető történetek főbb elemei megtalálhatók Indiában, a germán területek, valamint Izland regéiben is. A bennük lévő történetek a görögséget még egy mindenféle jog nélkül élő, erőszakos harcosoknak állítják be, s nyoma sincs az akkor már megtalálható civilizáltságnak, ezért gondolja, hogy több mint egy évezreddel régebbi a homéroszi anyag.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?