Megvan az Iliász megszületésének pontos ideje

A kutatók abból a mára elfogadottá vált tényből indultak ki, hogy a trójai háború valóban megtörtént, illetve hogy az Iliászt a Homérosznak nevezett költő írta – fejtette ki Mark Pagel, a Readingi Egyetem evolúció-kutatója, aki nyelvészekkel és genetikusokkal együtt írt tanulmányt a Bioessays című tudományos folyóiratba. A kutatók által nyelvészeti módszerrel meghatározott időpont megegyezik azzal, amit a legtöbb Homérosz-kutató gondol az eposz megszületésének idejéről, tehát hogy az Iliászt valamikor a 8. század közepén jegyezték le.

„A nyelvek ugyanolyan rendkívülien viselkednek, mint a gének” – mondta el Pagel. „Megpróbáltuk dokumentálni a nyelvi fejlődés szabályait és tanulmányozni Homérosz szókészletét, hogy megnézzük, úgy alakulnak-e a nyelvek, ahogy mi gondoljuk. Ha igen, akkor képesek vagyunk pontos dátumot adni az eposz megszületésére” – fűzte hozzá a tudós.

Homérosz – akinek alakját már az ókorban legendák övezték – életéről semmi bizonyosat nem tudunk, de nem túl valószínű, hogy létezett ilyen személy. Brian Rose, a Pennsylvaniai Egyetem professzora szerint az Iliász egy kolligátum, amely az i.e. 13. századi szóbeli hagyományokra megy vissza. „Történetek gyűjteménye, amely Törökország bizonyos részére, az északnyugati területek konfliktusaira fókuszál” – jelentette ki Rose.

A trójai mondakör eseményeit egészen a 19. századig néphagyománynak, mítosznak tartották, mígnem Heinrich Schliemann német és Frank Calvert brit régész ásatásai fel nem tárták a történeti Tróját (Canakkele tartomány, Truva). A két archeológus kutatása során bizonyságot nyert, hogy az i.e. 12. században fegyveres konfliktus színtere volt az északnyugat-törökországi település, de hogy pontosan milyen természetű – a Tróját megtámadó görög seregek pusztítottak, esetleg polgárháború dúlt –, az egyelőre nem ismeretes.

A kutatók az emberi gének mutációinak végigkövetéséhez hasonló módszert használtak, csak éppen gének helyett a szavak változását figyelték meg. Ennek során a történeti és az összehasonlító nyelvészetből ismert, a Morris Swadesh amerikai nyelvész által az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzéket, az úgynevezett Swadesh-listát használták fel. Swadesh arra törekedett, hogy a körülbelül kétszáz szóból listája olyan alapszókincset tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható; ilyen általános szavak például a testrészek, a színek, a személyes névmások vagy éppen a rokoni kapcsolatok.

Az Iliászban 173 swadeshi alapszó fordul elő – idézte a LifeScience amerikai tudományos hírportál Pagelt. A kutatók megvizsgálták a szavak múltját – az Iliász keletkezéséhez képest – egészen a trójai háború koráig visszanyúlóan, továbbá azok változásait az Iliász megszületésétől egészen napjainkig, így a hettiták nyelvétől kezdve a modern görögig tanulmányozták őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
• Tengernyi programot kínál a gyermekes családoknak is a Szent István Nap
• Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
• A madarak számára is kellemes környezetet biztosítottak a régi Városliget tavai
• A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
• Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek