Nem a klímaváltozás miatt omlottak össze a bronzkori társadalmak

2014. november 21. 18:29

Összetettebb megközelítést igényel a bronzkor végén végbement drasztikus népességfogyás vizsgálata, ugyanis a populációs összeomlást tanulmányozó kutatók szerint nem a klímaváltozás idézte elő a hanyatlást.

Korábban

A Bradfordi, a Leeds-i, a Corki és a Belfasti Egyetem régészei és környezettudósai az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a bronzkor végén meginduló népességfogyás és az időjárási körülmények drasztikus megváltozása nem egy időben, hanem jó 50 év eltéréssel zajlott.

A brit kutatók vizsgálatának eredménye szerint az emberi aktivitás visszaesésének kezdete (i.e. 900), majd gyors hanyatlása (i.e. 800) az európai populáció drasztikus csökkenését jelzi. Azonban a klímakutatási eredmények ezzel nincsenek teljes összhangban: azt mutatják, hogy a hűvösebb, jóval csapadékosabb időjárás csak nagyjából két generációval később köszöntött be Európa lakosságára.

A szakemberek összesen több mint kétezer radiokarbonos vizsgálati adatot elemeztek egy új statisztikai módszerrel - a vizsgálatokat több száz írországi lelőhelyről vett mintán végezték el, hogy pontosítani tudják azt az időszakot, amikor a bronzkori népességszám hirtelen lecsökkent. A környezettudósok ezt követően a tőzeglápokban megőrződött paleoklimatikus adatokat elemezték, majd összehasonlították ezeket a régészeti adatokkal, hogy megnézzék, mennyiben felelnek meg egymással. Ezen információkat később összevetették az északnyugat-európai klímadinamikával az i.e. 1200 és i.e. 500 közötti időszakra vonatkozóan.

"Kutatásunk egyértelműen megmutatta, hogy a népességfogyást nem a klímaváltozás idézte elő" - mondta el Ian Armit, a Bradfordi Egyetem professzora, a tanulmány szerzője. Graeme Swindles, a Leedsi Egyetem környezettudósa ehhez hozzáteszi, hogy a kutatócsapatnak statisztikai módszerrel sikerült pontosan meghatározni azt az időszakot, amikor az időjárás sokkal csapadékosabbra fordult: ez az eddig véltnél valamivel később, i.e. 750 körül történt.

Armit szerint a társadalmi és gazdasági stressz sokkal inkább megmagyarázzák a bronzkori népességszám gyors csökkenését. Mint írják, a bronzot előállító társadalmaknak hatalmas távolságokat kellett megtenniük ahhoz, hogy rézhez és ónhoz jussanak, e hálózatok pedig komplex, a harcos elit által irányított hierarchikus társadalmak megszületését segítették elő. Amint a vastermelés megindult és teret nyert, a hálózatok összeomlottak, ami a társadalmak felbomlásához és fegyveres konfliktusokhoz vezetett.

Katharina Becker, a Corki Egyetem kutatója arra emlékeztetett, hogy a késő bronzkort - főleg a korai vaskorral szemben - a jólét korszakaként szokás aposztrofálni, ám eredményeik megmutatták, hogy a gazdag bronzkori leletanyag önmagában nem ad pontos képet erről az időszakról - az Európán végigsöprő krízis ugyanis jóval korábban kezdődött, mint eddig sejtették.