Számos utasszállítót lelőttek már a történelem folyamán

2014. július 21. 09:02

Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”

Az egész világot sokkolta, amikor múlt hét csütörtökön lezuhant egy malajziai utasszállító repülőgép Donyeck mellett, az ukrán szakadárok által ellenőrzött területen. A Malaysia Airlines Boeing 777-es gépe Amszterdamból tartott a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba, s Ukrajna fölött 10 ezer méter magasságban, nemzetközi légi folyosóban haladt, amikor lelőtték. A gép mind a 283 utasa és 15 fős személyzete életét vesztette. A hónapok óta tartó ukrajnai fegyveres konfliktusban érintett felek egymást vádolják az utasszállító gép lelövésével. A gépet az egyik ukrán belügyi tisztségviselő közlése szerint "terroristák", azaz kelet-ukrajnai szakadárok vadászták le Buk típusú légvédelmi rakétával; a szakadárok ezt cáfolták, mondván, nincsenek ilyen magasságig bevethető légvédelmi fegyvereik. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat "terrorcselekmény"-nek, a maláj közlekedési miniszter pedig az "emberi tisztesség elleni merénylet"-nek nevezte a Boeing 777-es katasztrófáját. A polgári repülés történetében sajnos nem ez az első alkalom, hogy szándékosan vagy véletlenül utasszállító gépet lőttek le.

Korábban

A hidegháború egyik legforróbb pillanata

A Korean Air Lines Boeing 747 típusú repülőgépe 1983. szeptember 1-jén Alaszkát elhagyva letért a légifolyosóról és attól nyugatabbra berepült Kamcsatka fölé, többször megsértve a szovjet légteret. Már Szahalin közelében járt, amikor a szovjet légierő két Szuhoj Szu-15 típusú elfogó vadászgépe a nyomába eredt, de a pilótáknak sem rádión, sem vizuálisan nem sikerült a kapcsolatot felvenniük vele.

A KAL 007 éppen a szovjet légtér elhagyására készült, amikor hajnali fél négykor az egyik vadászgép két rakétát lőtt ki rá. Az utasszállító a tengerbe zuhant, fedélzetén mindenki - 269 ember, köztük egy amerikai kongresszusi képviselő - meghalt. Ronald Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót tette felelőssé a "gyalázatos és elítélendő tettért", Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter gépe nem szállhatott le New Yorkban és több nyugati légitársaság egy ideig nem indította el moszkvai járatait.

A szovjet hatóságok sokáig tagadták a gép lelövését és hátráltatták az eset kivizsgálását, s azt állították, hogy kémrepülő hatolt a szovjet légtérbe. A Politbüro egészen odáig ment, hogy kijelentette: amerikai provokációról van szó, amelynek célja egy esetleges háború kirobbantása. Az eset a hidegháború egyik legfeszültebb pillanatát hozta el, amely után magasra csaptak a szovjetellenes indulatok, különösen az Egyesült Államokban.

Az incidens hátteréről ma sem tudni biztosat. A hivatalos verzió szerint az útiránytól való eltérés csupán a véletlen műve volt. A gépet lelövő szovjet pilóta (aki nyilatkozatai szerint később sem bánta meg tettét) a fényekből látta ugyan, hogy Boeing géppel van dolga, de feltételezte, hogy az egy katonai célokra átalakított polgári típus. A szovjetek azon az éjszakán fokozott készültségben voltak, mert a térségben illegális kísérletet terveztek egy SS-25 rakétával.

Az esemény óta természetesen újabb magyarázatok, elméletek is születtek: a tragédia tízedik évfordulóján egy disszidált szovjet pilóta azt állította, a kamcsatkai radarrendszer hibája vezetett a gép lelövéséhez, ami így nem szándékos támadás, hanem üzemzavar lett volna. Egy másik verzió szerint amerikai felderítő gépek abban az időszakban Kamcsatka térségében többször is megsértették a szovjet légteret, hogy információkat szerezzenek az akkoriban átalakított szovjet katonai távközlési rendszerről, s hasonló célra akarták a KAL 007-es járatát is felhasználni.

következő oldal 1 / 6