Sztálingrád lehet Volgográdból
2014. június 24. 16:10
Támogatja az orosz vezetés azt az időnként egyre erőteljesebben hangoztatott elképzelést, hogy ismét Sztálingrádnak nevezzék a Volga menti orosz nagyvárost, Volgográdot.
Korábban
"Mindig is úgy gondoltam, hogy vissza kell adni Sztálingrád nevét. Nem Sztálin, hanem a sztálingrádiak miatt" - írta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes Twitterén még június elején.
Rogozin látszólag nincs egyedül véleményével. Vlagyimir Putyin orosz elnök pozitív választ adott a normandiai partraszállás 70. évfordulója kapcsán rendezett észak-franciaországi megemlékezéseken jelen levő veteránok kérdésére, akik azt firtatták, hogy visszakapja-e az orosz város régi nevét. "Törvényeink szerint ez a régióra, illetve az önkormányzatra tartozik. Ebben az esetben a lakóknak népszavazáson kell kifejezniük akaratukat" - idézte Putyint az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Volga menti nagyvárost alapítása évétől, 1589-től 1925-ig Caricinnak hívták, majd 1925-ben Sztálin nevét kapta és azt is viselte 1961-ig, amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár az általa meghirdetett desztalinizációs program részeként Volgográddá keresztelte át. Legutóbb tavaly lehetett arról olvasni, hogy Volgográdból ismét Sztálingrád lesz, miután a volgográdi kommunisták és az Orosz Polgári Szakszervezet nevű csoport képviselői petícióban kérték Putyint, hogy újra Sztálin nevét viselhesse Volgográd, amelyet ma már így is évente több alkalommal jelképesen Sztálingrádnak neveznek.
Az ötlet támogatói szerint a város régi nevének visszaadásával Sztálingrád hős védői előtt tisztelegnének, ám sokan vannak, akik szerint ezzel csupán a sztálini rendszer rémtetteit idéznék fel. Az 1942-43-as sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a második világháború történetében, mivel ekkor a Wehrmacht legyőzhetetlensége végképp szertefoszlott, majd megkezdődött a német hadsereg lassú és véres visszaszorítása Kelet-Európából Berlin felé. (A sztálingrádi csatáról itt olvashat bővebben)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap