Kálvin és a népszerűtlen genfi reformok

Kocsma helyett vendéglő, a pulton kötelező Bibliával

Kálvin genfi prédikátorként 1536-tól fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy a városban különböző rendszabályok bevezetésével megvalósítsa programját. Tevékenységét 1538 és 1541 között egy kényszerű, a városi tanácsnak köszönhető száműzetés szakította meg, de visszahívása után megkezdhette az egyházszervezést. Rendet, fegyelmet, erkölcsös, puritán életmódot akart megteremteni a városban, ami ugyan sok ember szemében nem tette őt népszerűvé, de a reformátor nem is ezért dolgozott.

Határozott intézkedéseket hoztak az egyházi és társadalmi igazságtalanság, a korrupció és a babonaság megakadályozása érdekében, az egyháztanács és a városi tanács komoly büntetéseket rótt ki ezek megszegésére. Felléptek a jövendőmondás és a vásárlókat kihasználó kereskedők ellen, szigorúan büntették az uzsorakamatot, s elítélték a túl sok kezelési költséget felszámító orvosokat.

Az egyháztanács – Kálvin János közreműködésével – mindent elkövetett az idősek, az árvák, az özvegyek, a betegek és a gyermekek megsegítése érdekében. A reformátor figyelme kiterjedt az éjjeli őrjárat és a hulladék eltakarításának módszereire is, de nem tűrte a térdnadrág viseletét és a táncot sem. Hogy Kálvin mégsem volt Genf teljhatalmú ura, arra bizonyíték, hogy sok kezdeményezését nem tudta keresztülvinni a városban.

A meglévőnél keményebb büntetést szeretett volna kiróni a prostituáltakra, ahogy fokozottabban fenyítette volna azokat is, akik kétszer követik el ugyanazt a bűncselekményt. Akaratának nem tudott érvényt szerezni ezekben az ügyekben, de arra sikerült rábeszélnie a városi tanácsot, hogy a kocsmákat vendéglőkké alakítsák. Az étkezdékben tiltották a káromkodást, valamint az illetlen dalokat is. Asztali áldást kellett mondani étkezés előtt, a pultra pedig francia nyelvű Bibliákat kellett tenni. Az ötlet rövid életűnek bizonyult, a lakosok kocsmák iránti vágyát nem lehetett az intézkedéssel megszüntetni, így azokat kényszerűen ismét kinyitották. 

1. A botrányos rektori beszéd és a genfi kirándulás
2. Kocsma helyett vendéglő, a pulton kötelező Bibliával
3. A Szervét Mihály ügy – nyakazás helyett máglyahalál
4. „Ha nekedmegy, ízekre szed”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai