Virágzott a magyar sajtópiac az első világháborúban

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) Médiatudományi Kutatócsoportjának rendezvényén a történész kiemelte: a cenzúra végrehajtását egy igazságügyi miniszteri rendelet határozta meg, de az állami ellenőrzés nem volt általános érvényű, csupán egyes lapokra koncentrált, és ebbe a körbe tartozott több külföldi lap is.

Beszámolt arról, hogy a háború alatt különböző tabutémákat is meghatároztak az újságok számára, ide tartoztak a munkásmozgalomról, sztrájkokról, tüntetésekről és az élelmiszerhiányról szóló tudósítások, de magáról a cenzúráról is tilos volt írni, továbbá egyes diplomáciai ügyeket sem lehetett közzétenni. Egyebek mellett azt sem írhatták meg a lapok, hogy a monarchia trónörökösének szerelvényéhez hozzákapcsolták Erzsébet királyné szalonkocsiját - jegyezte meg.

Szólt arról, hogy az Egyesült Államokban, Angliában és Németországban is tiltottak be lapokat, ugyanakkor Magyarországon több intézkedés könnyítette az újságok megjelenését. Ez utóbbi célt szolgálta többek között a postai szállítás ingyenessé tétele a lapok számára, a sajtótermékek alapításakor előírt kaució befizetésének elhalasztása három évvel, illetve az utcai árusítás engedélyezése.

Szőts Zoltán, az Országos Széchényi Könyvtár történettudományi referense megemlítette, hogy az első világháború idején 74 katonai tábori lap jelent meg az Osztrák-Magyar Monarchia területén, ezek döntő többségének tudományos feltárása azonban még várat magára. Kitért arra: a lapokat katonák szerkesztették bajtársaiknak, ilyen volt a 16-os honvéd című lap, amely minden hónap elsején és 15-én jelent meg. A lap értékesítéséből hadiözvegyeket és hadiárvákat támogattak; hírrovatán kívül publicisztika is megtalálható volt benne - tette hozzá.

Megjegyezte: a Négyes honvédek háborús lapja rendszertelenül jelent meg, egy része kézírással, más része gépírással készült, és a szórakoztatáson kívül a katonai morált akarta erősíteni. Landgraf Ildikó, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: a háború idején a lapok megteltek illusztrációkkal, hogy hitelesítsék és átélhetővé tegyék a leírtakat, és még a Vasárnapi Újság című képes családi lap is sokat foglalkozott a háborúval, noha a szórakoztatás volt eredetileg az elsődleges célja.

Mint mondta, az 1854-1921 között megjelenő Vasárnapi Újság - amelyet vidéki értelmiségiek, papok, hivatalnokok, jegyzők, írnokok, valamint mesteremberek és földművelők fizették elő - illusztrációjának mindössze egyharmada volt fotó a háború előestéjén, a többi rajz volt. A háború alatt a lap két haditudósítója készítette az itt megjelenő összes kép felét - közölte. A fényképek 78 százaléka ekkor kapcsolódott a háborúhoz, még akkor is, ha nem konkrétan csatajeleneteket ábrázoltak. A képek "rendkívül megrázóak és önmagukért beszélnek", de megalázó helyzetben soha nem ábrázoltak hadifoglyokat, síró emberekről azonban sok fotó született - fogalmazott.

Balogh Balázs, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte: Magyarország 3,8 millió katonával vett részt az első világháborúban, és 660 ezer magyarországi áldozata volt a háborúnak, ami az Osztrák-Magyar Monarchia halottainak több mint a fele. Rámutatott: több katonai áldozata volt az első világháborúnak, mint a másodiknak, s a hadviselő országokban majdnem minden családot érintett a háború.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?