Elrabolták, mert lefeküdt egy nácival

Az észak-európai országot 1940. április 9-én szállták meg a német csapatok, azonban a dán kormány hatalmon maradhatott, ugyanis ígéretet tett, hogy együttműködik a nácikkal. Az első három évben Dánia viszonylagos önállóságot élvezett a Harmadik Birodalmon belül, az ellenállás 1943-tól indult a megszállás ellen, miután a német katonák egyre brutálisabb módon viselkedtek a dánokkal, akik erre sztrájkokkal és tüntetésekkel válaszoltak. Amikor a dán kormány nem volt hajlandó betiltani a véleménynyilvánítás ezen formáit, Berlin megbuktatta a kabinetet.

A náci éra idején az ellenállás még nagyobb méreteket öltött. Mikor a dán lakosok megtudták, hogy a német tervek szerint a zsidó lakosokat koncentrációs táborokba akarják kényszeríteni, embermentő akciókba kezdtek, és zsidók ezreit csempészték a biztonságosabb Svédországba. Ily módon az ország hatezer fős zsidóságából "mindössze" 600 került a megsemmisítő táborokba.

1944 júniusában volt az egyik legnagyobb méretű sztrájk Koppenhágában, amelyet a nácik véresen levertek: 23 halott maradt a "csatatéren". Azonban a földalatti mozgalmat nem tudták a németek elfojtani. Azokat a dán állampolgárokat, akik kollaboráltak a náci rezsimmel, megvetették honfitársaik. A németellenes megmozdulásokban összesen 900 dán civil és 850 ellenálló vesztette életét, s mintegy négyezer dán önkéntes hunyt el a keleti fronton a németek oldalán harcolva.

Amikor Németországot végleg térdre kényszerítették a szövetséges erők, a megszálló német hadak napokon belül elhagyták a dán területeket. A hazai kollaboránsokat pedig bíróság várta: közel 40 ezer embert tartóztattak le a nácikkal való együttműködés vádjával, ezek közül 13500 főt el is ítéltek. A háború vége után két héttel visszaállították az északi országban az 1930-ban betiltott halálbüntetést; 1945 és 1950 között 46 alkalommal éltek e "lehetőséggel".

Az itt látható képeken egy dán asszony elrablása és bántalmazása látható, amit minden valószínűség szerint a háború idején tevékenykedő Szabadság Tanács tagjai követhettek el, miután bebizonyosodott a nőről, hogy egy náci katonával osztotta meg ágyát. A rochesteri C&T Auctioneers aukciósház által árverésre kínált album 112 fotót tartalmaz, amelyek a kollaboránsok "hivatalos" és önkényes megbüntetésének módozatait tárja fel. Utóbbiak azokat a dühös dán polgárokat mutatják be, akik saját kezükbe vették a kollaboráló honfitársaik megbüntetését. 

Az egyik elfogott kollaboráns

A fotókon feltűnő "stikker" dán szó a vakondot jelenti

Horogkeresztes zászló elégetése

Golyószaggatta dán autó

Véres anyósülés

A brit ejtőernyős csapatok ünneplése Koppenhágában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből