Elrabolták, mert lefeküdt egy nácival
2014. április 22. 14:32
Olyan, eddig még nem látott képeket árvereznek el Nagy-Britanniában, amelyek a náci uralom alól frissen felszabadult Dánia utcáin játszódnak. A fekete-fehér fotókon jól látszik, amint néhányan elrabolnak és bántalmaznak egy dán asszonyt, akiről bebizonyosodott, hogy lefeküdt egy náci katonával.
Korábban
Az észak-európai országot 1940. április 9-én szállták meg a német csapatok, azonban a dán kormány hatalmon maradhatott, ugyanis ígéretet tett, hogy együttműködik a nácikkal. Az első három évben Dánia viszonylagos önállóságot élvezett a Harmadik Birodalmon belül, az ellenállás 1943-tól indult a megszállás ellen, miután a német katonák egyre brutálisabb módon viselkedtek a dánokkal, akik erre sztrájkokkal és tüntetésekkel válaszoltak. Amikor a dán kormány nem volt hajlandó betiltani a véleménynyilvánítás ezen formáit, Berlin megbuktatta a kabinetet.
A náci éra idején az ellenállás még nagyobb méreteket öltött. Mikor a dán lakosok megtudták, hogy a német tervek szerint a zsidó lakosokat koncentrációs táborokba akarják kényszeríteni, embermentő akciókba kezdtek, és zsidók ezreit csempészték a biztonságosabb Svédországba. Ily módon az ország hatezer fős zsidóságából "mindössze" 600 került a megsemmisítő táborokba.
1944 júniusában volt az egyik legnagyobb méretű sztrájk Koppenhágában, amelyet a nácik véresen levertek: 23 halott maradt a "csatatéren". Azonban a földalatti mozgalmat nem tudták a németek elfojtani. Azokat a dán állampolgárokat, akik kollaboráltak a náci rezsimmel, megvetették honfitársaik. A németellenes megmozdulásokban összesen 900 dán civil és 850 ellenálló vesztette életét, s mintegy négyezer dán önkéntes hunyt el a keleti fronton a németek oldalán harcolva.
Amikor Németországot végleg térdre kényszerítették a szövetséges erők, a megszálló német hadak napokon belül elhagyták a dán területeket. A hazai kollaboránsokat pedig bíróság várta: közel 40 ezer embert tartóztattak le a nácikkal való együttműködés vádjával, ezek közül 13500 főt el is ítéltek. A háború vége után két héttel visszaállították az északi országban az 1930-ban betiltott halálbüntetést; 1945 és 1950 között 46 alkalommal éltek e "lehetőséggel".
Az itt látható képeken egy dán asszony elrablása és bántalmazása látható, amit minden valószínűség szerint a háború idején tevékenykedő Szabadság Tanács tagjai követhettek el, miután bebizonyosodott a nőről, hogy egy náci katonával osztotta meg ágyát. A rochesteri C&T Auctioneers aukciósház által árverésre kínált album 112 fotót tartalmaz, amelyek a kollaboránsok "hivatalos" és önkényes megbüntetésének módozatait tárja fel. Utóbbiak azokat a dühös dán polgárokat mutatják be, akik saját kezükbe vették a kollaboráló honfitársaik megbüntetését.
Az egyik elfogott kollaboráns
A fotókon feltűnő "stikker" dán szó a vakondot jelenti
Horogkeresztes zászló elégetése
Golyószaggatta dán autó
Véres anyósülés
A brit ejtőernyős csapatok ünneplése Koppenhágában
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
