Rituális gyilkosság áldozata lehetett az inka múmia

A történet az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor Luitpold bajor királyi herceg lánya, a botanikával, állattannal és néprajzzal foglalkozó Terézia Sarolta királyi hercegnő (1850-1925) két múmiát hozott haza dél-amerikai útjáról. Az egyik sajnálatos módon elveszett, a másik azonban a müncheni Bajor Állami Régészeti Gyűjteményben kötött ki.

Dokumentumok hiányában lehetetlen volt megállapítani a múmia eredetét és kilétét, így a Müncheni Egyetem paleopatológusa, Andreas Nerlich vezetésével német szakemberek CT-vizsgálatot végeztek az emberi maradványon. A múmia feje kívülről semmilyen rendellenességet nem mutatott, ám mint kiderült, a homlokcsont teljesen össze volt zúzva.

"Egy éles tárggyal néhány komoly ütést mértek a fejére röviddel a halála előtt. Az összetört koponyacsontok az agyi üregbe csúsztak, s ma is ott vannak" - magyarázta Nerlich. Miután meghalt, a nőt egy sekélyes részen, valószínűleg az Atacama-sivatagban temették el, ahol a homok és a levegő gyorsan "kiszívta" a testfolyadékot, így megállt a test bomlása, elősegítve annak természetes mumifikálódását.

Több bizonyíték is szól amellett, hogy a nő inka volt. Fején a dél-amerikai kultúrára jellemző koponyatorzítás jelei láthatók, hajfonata az Andokban élő alpaka gyapjújából készült, a nő pedig valamikor 1451 és 1642 között élt. A múmia hajának szén- és nitrogénizotóp vizsgálata nyomán kiderült, hogy a mai Peru vagy Chile part menti területén élt, étrendje gazdag volt kukoricában és tenger gyümölcseiben, és 20-25 éves korában hunyt el - olvasható a PLOS ONE február 26-i számában.

A végbélnyílás körüli szövetekből vett parazitákon végzett DNS-elemzés a CT-vizsgálatokkal együtt kimutatta, hogy az inka nő gyerekkorától kezdve Chagas-kórban szenvedett; ezt a Trypanosoma cruzi nevű élősködő okozza, amely a szív ingerületvezető rendszerét károsítja. A nő rituális gyilkosság áldozata lehetett, ahogy a többi inka múmia, ami azért is elképzelhető, mert súlyos beteg volt, így valószínűleg lemondtak róla.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe