Keresztények a viking kori Dániában
2014. február 25. 21:28
A Dánia délnyugati részén található Ribe városa lehetett az egyik legelső olyan pontja a skandináv országnak, ahol a keresztények megtelepedtek és vallásukat gyakorolták - ezt mutatják azok a 2008 óta folyó ásatások, amelyek a ribe-i katedrális (Domskirke) területén zajlanak.
Korábban
A korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy Dánia legrégebbi múltra visszatekintő városában, Ribében már 865-ben éltek keresztények. Dánia hivatalosan csak a 10. század végén lett keresztény állam, miután 980 körül Kékfogú Harald (I. Harald Gormsson) egyesítette a Dánia területén található több apró királyságot, egy német misszionárius pedig meggyőzte az uralkodót, hogy térjen át a keresztény hitre.
Erről árulkodik Kékfogú Harald híres jellengi rúnaköve, amelyen a következő felirat olvasható: "Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyra emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat".
Azonban mielőtt Dánia lakossága felvette volna a kereszténységet, volt egy közösség Ribében, amely akkor már száz éve gyakorolta a hitét. Dán régészek 2008 és 2012 között összesen hetven temetkezési helyre bukkantak Domskirke körül, amelyek ritka bepillantást engednek a keresztény temetkezési szokásokba.
A pogány vikingek sírmellékleteiben többek között fegyvereket, ételt, állatokat és rabszolgákat találtak, az elhunyt társadalmi rangjára pedig a sír elrendezéséből lehetett következtetni. A katedrális körül talált temetkezési helyeknél ellenben nem kerültek elő sírmellékletek, sőt semmilyen utalást nem találtak az eltemetett társadalmi státusára.
A Domskirke körül feltárt sírok kelet-nyugati tájolásúak, és árok vette körül őket. A csontokon végzett izotópvizsgálatok pedig megmutatták, hogy az elhunytak nagy része a germán jütök nép szülöttje volt, vagy a Zealand/Skåne régióból érkeztek és 850-1050 között temették el őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.