Fikció és valóság egy történelmi regényben
2013. december 20. 17:01
Gárdonyi Gézának az Egri csillagok után talán legismertebb történelmi regénye az Isten rabjai, amely IV. Béla lányának, Árpád-házi Szent Margitnak az életét dolgozza fel. A történeti háttér hitelességét a MNL Archívumában mutatta be Kurecskó Mihály.
Korábban
Gárdonyi történelmi regényeinek megírása előtt kutatásokat is végzett az adott témában. Korának történettudományi szakirodalmát felhasználva igyekezett lehetőleg pontos képet festeni a regénye tárgyát képező korszakról. Ez nemcsak az Egri csillagok, hanem az Isten rabjai című mű esetében is igaz. Regényének számos eleme hű képet fest a 13. századi Magyar Királyság tatárjárás utáni helyzetéről és különösen a korabeli vallási közösségek életmódjáról, műveltségéről. Nemcsak felhasználta a korszak megértéséhez a középkori forrásokat, hanem azokat szervesen építette be regényébe.
Elsődleges forrása az 1510-ben magyar nyelven írt Margit-legenda volt. A magyar nyelvű szöveg alapszövegét latinul írták, közvetlenül Margit halála után (a 13. század végén), és azt minden bizonnyal a regényben is szereplő Marcellus, domonkos provinciális állította össze. A magyar nyelvű legenda fordításának másolója (esetleg fordítója is) Ráskai Lea, aki több magyar nyelvű kódexet is másolt. A Nyulak szigeti domonkos kolostor apácája a 16. század elején élt. Latin nyelvtudásának köszönhetően a Margit-legendán kívül is több kódexmásolatát (esetleg fordítását) ismerjük (Domonkos-kódex, Cornides-kódex, Példák könyve).
Gárdonyi korhűségre törekvését, forrásközeliségét jól példázzák a felhasznált további források is. Ezek közül elsőként legrégibb összefüggő magyar szövegemlékünket, a Pray-kódexben található Halotti beszédet említjük, amely a könyv 1908. évi megjelenéskor már több mint 100 éve ismert volt.
Szűz Mária siraloméneke kapcsán felmerülhet a kérdés: ha Gárdonyi a Halotti beszédet beépítette a regénybe, miért nem tette ugyanezt a második legrégibbnek tartott magyar nyelvű szövegemlékünkkel, az Ómagyar Mária-siralommal? A regényben megtalálható motívumok ugyanis teljesen hasonlóak ezen nyelvemlékünkkel, és remekül példázzák Gárdonyi írói érzékenységét, beleérzését.
A válasz egyszerű: Gárdonyi azért nem használta az Ómagyar Mária-siralom szövegét, hanem helyette maga költött középkorias imádságszöveget, mert az a regény megjelenésének évében, 1908-ban még nem volt ismert. A nyelvemléket tartalmazó Leuveni-kódexet, illetve az abban található magyar szöveget ugyanis csak Gárdonyi halálának évében, 1922-ben fedezték fel.
Kurecskó Mihály írása és a felhasznált források a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában olvashatók
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.