Érdekességek a Nobel-díj történetéből
2013. október 7. 16:29 MTI
Ezen a héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. A világ legrangosabb tudományos elismerésének érdekes statisztikái vannak: az eddigi 862 díjazottból csupán 44 a nő, a kitüntetettek átlagéletkora 59 év, de a díjat már 25 és 90 éves is elnyerte.
Korábban
A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank alapította 1968-ban. Az 555 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2012 között összesen 862 kitüntetettje volt, 838 személy és 24 szervezet.
A díjat 44 alkalommal ítélték nőknek, a Nobel-díjas nők szám szerint 43-an vannak, mert a lengyel származású Marie Sklodowska-Curie - a nők között egyedüliként - kétszer (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A kitüntetettek közül a béke és a megbékélés ügyéért fáradozó nők teljesítettek a legjobban, 15-ször jutalmazták őket Nobel-békedíjjal, legkevésbé a közgazdaság területén alkottak maradandót, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom elsőként és ez idáig egyedüli nőként kapta meg a kitüntetést.
A díj történetében a Curie család az "abszolút csúcstartó". 1903-ban Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjas lett. A fizikai Nobel-díjat ráadásul férjével, a francia Pierre Curie-vel együtt kapták meg, így ők hódították el az első Nobel-díjas házaspár címet is. Mi több, 1935-ben a lányuk, Iréne Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas lett, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val (aki később a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta a családnevét) közösen vette át az elismerést. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, és vejükkel kiegészülve máig ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas, szinte megdönthetetlennek tűnő rekordját.
Rajtuk kívül még két házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal, a svéd Myrdal házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül érdemelték ki az elismerést. A férj, Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat kapott.
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg 1915-ben - eddig egyedülálló módon - 25 éves fiával, Lawrence-szel megosztva kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben, míg a fia, Kai 1985-ben, illetve az angol Joseph John Thomson 1906-ban, a fia, George Paget pedig 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjat, az amerikai Kornberg családból az apa, Arthur 1959-ben orvosi, a fia, Roger 2006-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban fiziológiai Nobel-díjas lett.
A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat jutalmazzák, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. A mindenkori legfiatalabb díjazott a brit Lawrence Bragg volt, aki 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Korrekordját nem egykönnyen dönthetik meg a mai tudóspalánták, akik általában ennyi idősen kerülnek ki az iskolapadból. A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz volt, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, de már csupán fél évig örülhetett a megtiszteltetésnek. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves amerikai Charles Hard Townes, aki 1964 óta a fizikai Nobel-díj birtokosa.
A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti. A genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ 1954-ben és 1981-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint négy személy, az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban kémiai Nobel-díjat kapott angol Frederick Sanger, a fizikai és kémiai Nobel-díjas Marie Curie, valamint a kémiai Nobel-díjas és Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling. Közülük Linus Pauling az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia, 1954-ben a kémiai Nobel-díjat, 1962-ben a Nobel-békedíjat is önállóan kapta meg.
A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa minden bizonnyal Winston Churchill. Az angol miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban nem Nobel-békedíjjal, hanem irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
