Feltárták az óangol hőseposz központi helyét
2013. augusztus 28. 08:39
Dán régészek feltárták azt a 6. századi lakomacsarnokot, amely az óangol irodalom legfontosabb alkotásának számító Beowulfban központi helyet foglal el. Az állatcsontok tanúsága szerint a király és kísérete nem szűkölködött a földi javakban.
Korábban
A Beowulf nevű elbeszélő költemény névtelen egy angolszász költő műve, keletkezése a 8. és a 11. század közé tehető. Hosszú évszázadokon át feledésbe merült, és csak akkor vált közismertté, amikor 1815-ben kinyomtatták. A cselekmény az 5. és a 7. század között játszódik, az angolszász törzsek vándorlásai idején Skandinávia és Észak-Németország, valamint Anglia között.
Az óangol elbeszélő költemény szerint Hroðgar dán király feleségével és harcosaival éppen mulatozik, amikor lakomáját megzavarja a számkivetett szörny, Grendel, aki több vendéget is megöl, ám a királyi trónushoz nem mer közel merészkedni. A svéd geatok ifjú hőse, Beowulf ekkor felajánlja segítségét az uralkodónak, s kard nélkül száll szembe a szörnnyel, mivel nem tartja méltónak a fegyvertelen behemóttal szembeni esetleges előnyét. A hős végül kitépi Grendel karját, aki hazamenekül – meghalni.
Bronzból készült ládika, sárkány motívumokkal
Másnap éjjel a szörny boszorkány anyja is megjelenik, s elragad egy harcost. A társai követték a szörnyeteget a közeli tó mélyén lévő vackához, Beowulf pedig egyedül száll szembe vele a víz mélyén, ahol talál egy, az óriások kezébe illő kardot, s azzal vágja le az asszony fejét. Fél évszázaddal később a már királyként uralkodó hős egy sárkánnyal csap össze, azonban miután megöli a tűzokádót, belehal sérüléseibe. Még halála előtt elrendeli, hogy tengerre néző sírja mellé temessék a sárkány elátkozott aranyát is, így mentve meg népét ki tudja hány szörnyűségtől.
Dán régészek a Dán Királyság legkorábbi ismert központjában, a Koppenhágától jó 30 kilométerre nyugatra levő Lejrében végeztek ásatásokat, amely során nemcsak hogy feltárták és datálták a királyság első, az ötödik század végén, hatodik század elején épült lakomacsarnokát (az eposz megfogalmazása szerint a „legnagyobb csarnokot a menny alatt”), de azt is megtudták, hogy mi volt a menü a lakoma idején.
A helyszínen talált több száz állatcsont tudományos vizsgálatából kiderült, hogy a király és harcosai szopós malacot, marhát, birkát, kecskét, szarvast, libát, kacsát, csirkét és halat fogyasztottak. A csarnok egykori területéről kupák, bronz-, ezüst- és aranyékszerek, Anglia és a Rajna vidékéről importált kézműves termékek is előkerültek, illetve egy rétisas szárnyát is megtalálták, amelynek tollazatát a nyílvessző kifeszítésekor használták fel.
Bronzból készült, madár alakú melltű a 6. századból
A hőseposzban szereplő helyiség mellett az archeológusok további hat lakomacsarnokot azonosítottak. A kutatók megállapítása szerint ezeket a Dán Királyság korai történetében csak egy rövid ideig, néhány generáción át használták 500 és 1000 között, majd lerombolták és újat építettek – általában a korábbihoz nagyon közel, esetleg ugyanazon a helyen. A gyakori helyváltoztatás összefüggésbe hozható Grendellel, akiről csak azt nem tudni, ki is volt valójában: valós ellenség, esetleg egy járványt megtestesítő gonosz szellem.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap