Megkövetik a 2. világháborús meleg kódfejtőt

A brit kormány egészen mostanáig ellenezte a Királyi Felségjog használatát, amivel már sokszor bocsánatot kérhetett volna Alan Turing elítélése és meghurcolása miatt. A miniszterek eddig azzal érveltek, hogy mivel Turingot akkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően ítélték el, nem lehet megadni neki a posztumusz bocsánatot. Legutóbb 2009-ben folyt kampány a férfi megkövetése érdekében; a Gordon Brown vezette kabinet végül figyelembe vette a több neves személyiség aláírásával megtámogatott petíciót és bocsánatot kért, de az nem hivatalos formában történt.

Tavaly decemberben a világhírű brit elméleti fizikus, Stephen Hawking vezetésével tudósok nyílt levelet tettek közzé a brit The Daily Telegraph napilapban, és ebben arra szólították fel a kormányt, hogy kérjen hivatalosan is bocsánatot Turing meghurcolása miatt. Pénteken a képviselőházban Lord Ahmad arról beszélt, hogy a kormány nem áll a liberális demokrata képviselő, Lord Sharkey által benyújtott törvényjavaslat útjába, és a kormány is megszavazza a posztumusz bocsánatkérést.

A második világháború alatt a brit haditengerészet Bletchley Park-i kódfejtő központjában Turing vezette azt a csoportot, amely feltörte a híres-hírhedt Enigma-kódrendszert. Matematikai megérzéseivel Turing elősegítette a német katonai parancsok rejtjeleinek gyors megfejtését, ami meghatározó módon hozzájárult a hitleri birodalom bukásához, és emberéletek ezreinek megmentését tette lehetővé a szövetségesek számára.

Turing a világégés után a legkorábbi igazi számítógépek egyikének, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dolgozott, de elméleti munkát is végzett. Felvázolta például a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékot, a Turing-tesztet. Az általa feltalált Turing-gép nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására.

Turing 1951-ben megismerkedett egy Arnold Murray nevű fiatal meleg munkással, aki betörőt segített házába. A bűnöző abban a hiszemben fosztotta ki Murray alkalmi partnereit, hogy azok homoszexualitásuk lelepleződésétől való félelmükben nem mernek feljelentést tenni. A tudós azonban feljelentette, és emiatt kénytelen volt beismerni homoszexuális kapcsolatát, amiért akkor két év börtön járt. Illetve járt volna, ám választhatott a börtön és a libidócsökkentő hormonkezelés között.

A tudós egy éven keresztül ösztrogéninjekciókat kapott, a kémiai kasztráció azonban kellemetlen testi elváltozásokat okozott az addig sportos testalkatú férfinál, egyebek közt megnagyobbodtak a mellei. Ezt és a meghurcoltatást nem bírta tovább, és 1954-ben, 42 évesen öngyilkosságot követett el. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, amelyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján állapították meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig